Századok – 1951

KRÓNIKA - 585

krónika Kulcsár Zsuzsa, a Történettudományi Intézet munkatársa hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a magyar uralkodóosztály külpolitikáját a két világháború között a szovjetellenesség jellemezte. Áz ország katonai erejét is a szovjetellenesség szolgálatába állították. Ezzel függött össze Mae Arthur 1932-es magyarországi útja. A szovjetellenesség szoros kapcsolatban volt a revíziós uszítással, amelyet a válság alatt még fokoztak. A középeurópai fasiszta tömb kialakulása után Magyarország lecsatlakozása a fasiszta Németországhoz tetézte be az uralkodóosztály szovjet- ós népellenes politikáját. Zsigmond László, egyetemi docens elnöki zárszavában értékesen egészítette ki az előadásban és a hozzászólásban elhangzottakat. Kidomborította, hogyan kell helyesen értékelnünk az uralkodóosztály revíziós propagandáját. Rámutatott arra, hogy a gazdasági válság évei alatt a Szovjetunió milyen hatalmasan fejlődött: sikeresen végrehajtotta első ötéves tervét. Adatszerűen bizonyította a válság idején a Szovjetunióval szemben hangoztatott, a dolgozó néptömegek félrevezetésére szánt aljas vádak — szovjet dömping, stb. — alaptalanságát. Arra is rámutatott, hogyan szolgálta a magyar burzsoázia a második Rákosi-per megrendezésével a Hitler-fasizmushoz való lecsatlakozás idején a nemzetközi kommunistaellenes hajszát. Elkészült monográfiájának ismertetését adta Aranyossi Pálné, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet munkatársa Frankel Leóról tartott évadzáró előadásában. Frankel Leó életével, működésével foglalkozva három főkérdéscsoportot vetett fel: elemezte Frankel szerepét a Párizsi Kommünben, annak bukása után az első Internacionáléban, végül a magyar munkáspárt megteremtésében. Az eddig ismeretlen adatokat bőségesen tartalmazó előadás — amint azt egy munkáshallgató hozzászólásában helyesen kiemelte — megszabadította Frankel alakját a szociáldemokrata történetírás hamisításaitól, mint a magyar és egyben a nemzetközi munkásmozgalom múltjának egyik legkiemelkedőbb alakját, aki kivívta Magyarországon az egységes munkáspárt megalapítását és a programm megteremtését. Kató István, docens hozzászólásában hangsúlyozta, hogy Frankel Leó eddig nem kapta meg történetírásunkban az őt megillető figyelmet. Frenkel jelentősége, hogy a magyar munkásmozgalom élén ő az első, aki ismeri a proletárdiktatúra jelentőségét és ezért küzd. Frankel működése idején a magyar munkásmozgalom kiemelkedik szűk kereteiből és a haladás legdöntőbb kérdései — nemzetiségi kérdés. Habsburg elnyomás, demokratikus szabadságjogok, igazságos és igazságtalan háború — felé irányítja a munkások figyelmét. Erényi Tibor, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet munkatársa hozzászólásában elemezte Frankel viszonyát a nemzeti függetlenség kérdéséhez, rámutatva arra, hogy a magyar munkásmozgalomban egészen 1918-ig senki nem jutott olyan messze a kérdés felismerésében. Vizsgálva Frankel álláspontját a parasztkérdésben, kimutatta, hogy működése emlékeképpen neve az agrárszocialista mozgalmak idején, a 90-es években is élt a parasztság körében. Magyarországról való eltávozása után is kapcsolatban volt a magyar munkásmozgalommal. Nem tudjuk, hogy a pártalakításban volt-e szerepe, de az biztos, hogy állandó figyelemmel kísérte a szocialista párt tevékenységét. A fővárosi központon kívül a Társulat vidéki csoportjaiban is folytak előadások helyi és budapesti előadókkal. Külön megemlítjük, hogy vándorgyűlés keretében Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója Pécsett tartott előadást „A Bethlen—Peyer paktum'' címmel, mely a Századok 84. évfolyamában jelent meg. Előadói Szakosztály Az MDP útmutatása és a dolgozók érdeklődése nyomán a Magyar Történelmi Társulat keretében megalakult az Előadói Szakosztály- A Szakosztály célja a haladó, honvédő hagyományok megismertetése a dolgozó tömegekkel, népszerű előadások keretében. A megalakult Szakosztály hozzálátott az előadások szakmai és szervezeti előkészítéséhez. Az előadások számára a következő vezérfonalakat dolgozta ki: 1. Hunyadi János harcai a török hódítók ellen 2. Az 1514-es parasztháború 3. Rákóczi szabadságharca 4. Esze Tamás 5- Kossuth Lajos, a" szabadságharc vezére