Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kubitsch Imre: Adalékok a kommunista párt második világháború előtti békeharcához (1929-1939) 525
536 kubitsch imre „Ezekről a dolgokról ne tessék így írni, mert akkor mindjárt tudják, hogy honnan fúj a szél. Ön már tett nekem szívességet, épp ezért tartottam szükségesnek, hogy önt szintén informáljam",7 —• udvarolt Pc ver az Uj Nemzedék szerkesztőjének. Az Üj Nemzedék szerkesztője természetesen a Peyertől kapott információkat is, ezt a telefonbeszélgetést is a legsürgősebben továbbította a rendőrségnek, mely tudta honnan és milyen céllal fújt a szél, amelynek hatása a kommunista bányászok tömeges letartóztatása volt. A szociáldemokrata párt jobboldali vezetői mindenekelőtt azzal szolgálták a fasiszta rendszert, hogy a nyílt és félfasiszta sajtóval együtt féktelenül uszítottak, a legvadabb propagandahadjáratot folytatták a Szovjetunió és a kommunisták ellen. A jobboldali szociáldemokraták óriási erőfeszítéseket vittek végbe annak az érdekében, hogy a magyar tőkések, földbirtokosok Szovjetunió és kommunisták elleni gyűlöletét átplántálják a munkásosztályba, hogy a magyar munkásságot és szegényparasztságot e gyűlölettel megmételyezve szembeállítsák a világ dolgozóinak harcát vezető dicsőséges Szovjetunióval és a magyar dolgozó nép igazi érdekeiért küzdő Kommunista Párttal. A szociáldemokrata párt külpolitikai téren a Szovjetunió elleni újabb intervenciós háborút lázasan előkészítő Angliával, Amerikával és Franciaországgal, az úgynevezett nyugati demokrata" államokkal való legszorosabb együttműködést szorgalmazta. Az volt a célja, hogy segítse a „fejlett" nyugat előtti behódolást, a munkássággal eszményképként fogadtassa el a nyugati „demokráciát", amely „a Szovjetunió elleni háborút készíti elő, a burzsoázia demokráciáját — a proletárság ellen" — írta a Kommunista Párt egyik röpiratában. * A Kommunisták Magyarországi Pártja, amely „1919 óta. a szenvedések és megpróbáltatások lángtengerén ment keresztül, de megsemmisítem mégsem tudták",8 egyre gyakrabban emelte fel szavát a háborús készülődés ellen, figyelmeztetett a veszélyre. A dolgozók mind szélesebb Tétegeit igyekezett felvilágosítani az emberiséget és ezzel a magyar népet is fenyegető imperialista támadásról és leleplezte a magyar uralkodóosztály háborús terveit. „A magyar imperializmus kézzel-lábbal és könyökkel azon van, hogy a Szovjetunió elleni imperialista frontban a hátulsó sorokból az első sorokba tolakodjék fel. A magyar imperializmus abban a kutyafalkában, amelyet Anglia és Franciaország láncon tartanak a Szovjetunió ellen: a legharapósabbak közé tartozik és mint ilyen, nem győzi kelletni magát... Háború, háború kell a magyar imperialistáknak, mert csak ebben a háborúban nyújthatják be gazdáiknak a revíziós számlát. De a háborús revízióra kergeti a magyar uralkodó osztályokat a belső helyzet is. A konszolidáció krízisben van, csúszik a talaj a nemzeti egységfront fasiszta rendszere alól. A revíziós maszlag, a háborús láz és maga a háború kell a bomladozó rendszer összefoltozásához. A parasztnak föld helyett lehet revíziót ígérni. A munkásnak magasabb bér helyett „Nagy-Magyarország" iparát. A nyomorgó kiskereskedőnek, hivatalnoknak adóleszállítás, elhelyezkedés helyett: a revíziót, nagy fogyasztó területet. A revízióval igyekszik újra összeragasztani a magyar kapitalizmus a nemzeti egységet, melyet szétrobbantott a nyomor, a gazdasági válság, a földreform csődje, az adóterhek, a bankok, a kartellek szabad rablása"9 — írta az „Üj Március", a KMP hivatalos lapja. Magyarországot, melynek gazdasági életét ezer szál fűzte a nyugati imperialista államokhoz és igen nagy mértékben e hatalmaktól függött, a gazdasági válság rendkívül mélyen érintette. A magyar munkásosztály és a szegényparasztság nyomorúsága, szenvedése ezekben az években még jobban 7 Magy. Kir. Belügymin. VII. Res. 7750/1929. Peyer és az Uj Nemzedék szerk. közötti telefonbeszélgetés. MMI. Arch. A. XV1I/I/1929/9. 8 Rákosi Mátyás felszólalása az utolsó szó jogán — „A Rákosi-per" — Szikra, 136. o. " ,.Oj Március" 1929 április—június. „Nemzetközi Vörös Nap".
