Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

514 kemény g. gäbor Mily büntetés! De hát ezt Mocsáry „megtiszteltetésnek" veszi. Ügy látszk, a karánsebesi és általán a hazai túlzó dacorománok közt nem akadt már ember, aki hajlandó legyen tovább folytatni Dodáék bűnös és veszélyes játékát. Fogtak tehát Mocsáryban egy „magyarkát", akit beledobtak abba a nagy árokba, mely őket a magyar államiságtól és nemzettől elválasztja. Mocsáry az ő gyógyíthatlan tévelygésében azt hiszi, hogy át fogja hidalni a nagy árkot, e tátongó nagy ürt. Akkora önámítás, mint amekkora önhittség! Nem hidalja át, hanem belevész menthetetlenül, s nem lesz meg az a vigasza sem, hogy használt az ügynek, ha mindjárt áldozatul dobta is magát. Nem pedig azért, mert az amúgy is kielégíthetlen dacotomanismusnak szarvait még nagyobbra növeli, — növeli pedig saját nemzete, a magyar nemzet ellen. Hogy akadt „magyar", aki ilyen szerepre vállalkozzék, az napjaink történetének minden esetre egyik legsötétebb lapját képezi s meg vagyunk győződve, hogy a nemzetnek, mint a jelenben, úgy a jövőben sem lesz más ítélete ilyen fajta kísérletekre, mint a legkérlelhetlenebb kárhoztatás. 18. 1888 máj. 27 A függetlenségi sajtó kommentárja Mocsáry Lajos Karánsebesen történt megválasztásakor Egyetértés 1888 146. sz. (A függetlenségi sajtó alapjában jószándékú híradása nem a Mocsáry és a függetlenségi párt, hanem Csávolszky Lajos, az ekkori függetlenségi lapvezér és az „Egyetértés"-t éveken át fenntartó egykori pártelnök közötti kapcsolatot tükrözi. A diplomatikus hangú kommentár írója egyébként félreérti, illetve félremagyarázza a Román Nemzeti Párt demonstratív lépését, feltételezhetően azért, hogy Mocsáryt mentesítse a reázúduló újabb soviniszta rágalmaktól. Emlí'.ésre érdemes, hogy a függetlenségi saitót is meglepte a karánsebesi döntés. Az „Egyetértés" а választást megelőző napon még Bredicianu Coriolan vagy Babeç Vince megválasztását jósolta.) Karánsebesen ma történt az új választás és eredménye oly természetű, hogy méltán úgy üdvözölhetjük, mint a nacionalista demonstrációból eddig képviselet nélkül hagyott kerületnek meghódítását a magyar alkotmány szentsége előtt és kibékülését a magyar hazafiság eszméivel. A mai nap választottja Mocsáry Lajos, a függetlenségi és 48-as pártnak egyidőben elnöke, kinek egyéni nézeteit a nemzetiségi kérdésben kárhoztathatják, de tiszta magyar hazafiságát senki kétségbe nem vonhatja és akinek távolmaradását a törvényhozás terméből pártkülönbség nélkül csak sajnálni lehetett mind azoknak, akik a komoly meggyőződés, alapismeret, gondolkozó erő és nagy politikai múlt súlyát parlamentáris vitáinkban méltányolni tudják. Ha talán akadnak, akik a választásban kifejtett intenciók fölött túlságos skrupulusokat éreznének azért, mert a kerület választói románok és a választás intézője Doda Traján volt, azoknak sem kellene figyelmen kívül hagyniok, hogy Mocsáry Lajos a kerület előtt semmi ígéretet vagy programmnyilatkozatot nem tett és róla senki föl nem teheti, hogy ismert nézetein túl az egyéni helyzet opportunitása által befolyásoltassa magát. Mi az ő megválasztását mindig úgy tekintjük, mint a nacionalista választókerület meghódolását a magyar állameszme és magyar hazafiság előtt. Nem kételkedünk, hogy a magyar parlament is, amikor Mocsáry Lajost újra tagjai között fogja üdvözölni, egyszersmind bizonyságot fog szolgáltatni arról, hogy a nemzetiségek irányában nem vezeti a gyanú és exclusivitás szelleme és az őszinte hazafias véleményt, még ha a közgondolkozástól eltér is, szívesen veszi számba. 19. 1888 máj. 27 A „mérsékelt ellenzék" nyilatkozata Mocsáry karánsebesi mandátumáról Pesti Napló 1888 146. sz. (A mérsékelt ellenzék sajtója fölényes tartózkodással ír Mocsáry megválasztásáról. A Pesti Naplót ezidőtájt már csak laza szálak fűzik az Apponyi vezette közjogi ellenzékhez, melyből az országgyűlési ciklus végére új jobboldali párt alakulat keletkezik: a sovinizmus zászlóvivőjéül jelentkező ú. n. nemzeti párt.)