Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486
iratok mocsáry lajos karánsebesi man dátumán ak történetéhez 509 A választókerület ismét árva, a tér ismét szabad s nyitva van. Több mint hatezer választó nem gyakorolja közvetett törvényhozási jogát. Most, midőn az ország szeme e kis, de magában véve unicum-pontra van irányozva, ránknézve kétszeresen érdekes, lesz-e e játéknak még folytatása, lemond-e alkotmányos jogáról az ország e legnagyobb választókerületének polgársága csak azért, mert néhány úri embernek úgy tetszik, hogv — renitencia által tespedésre legyen kárhoztatva csak azért, mert véleményük szerint szavukat a magyar parlamentben nem érvényesíthetik. És miért, ha szabad kérdenünk?! Ha tiszta meggyőződésen alapuló céljuk van, akkor használhatják a feléje vezető utat s az elérést elősegítő eszközöket. Ha alapja van sérelmeiknek, ha szándékuk nemes, vágyaik és kívánságaik méltányosak és jogosak: tárják föl leplezetlenül, panaszolják el bizalmasan, hisz néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Mi szükség van az álarcra? a férfias önérzet nyíltságot követel, csak a vakond kerüli a napvilágot, mert félti szemeit a tiszta fénytől, míg a sötétben szabadon vél vadászni zsákmányára. Nem tudjuk, két felvonásos-e a játék, vagy megtoldják még egy harmadikkal, különösen most, midőn a kommandírozott kommandírozó generális szélhűdés által érve beteg ágyához van kötve? Nem tudjuk, fölverik-e gyengeség szülte nyugalmából, hogy hatalmas vezénylő szavával ismét bevonultassa hű katonáit Karánsebesre1 csak azért, hogy ott meghallgatva azon rágalmakat, melyeket boldogítóik az anyaországra szórnak s újabb tápot nyerve a további gyűlöletre, haza küldessenek amaz utasítással, hogy otthon a hallottakat gyönge sarjadékaikba oltsák. Hogy mit értek el eddigi rendszerűkkel, láthatják, mert az bizony a nullán nem emelkedett fölül, de hogy az izgatók által elvetett magvak a vetők fejére is keserű gyümölcsöket érlelhetnek, nem kívánjuik, hogy ők is tapasztalják. Nem jó a tűzzel játszani. Az a szegény granicsár évtizedeken keresztül híven szolgálta mint határőr fejedelmét s hazáját. Katonának születvén a felsőbbség iránti határtalan tiszteletben neveltetett s a föltétlen engedelmességre oktattatott. Akaratának a parancs, vágyának elöljárója elismerése s korlátolt igényeinek kielégítése szabott határt. Határtalan hűséggel fejedelme iránt pontosan teljesíteni szolgálatát volt életcélja. Ily légkörből könnyű lett vala növelni szárnyait a szabadabb röpülésre. s akaratát az alkotmányos törvények által kerített térben könnyű leendett fejleszteni. De midőn korlátaiból föloldva szabadabba^ kezde lélegzeni, a szabad polgár lelkét dagasztó üdítő légáramlat helyett állítólagos jóakarói az ármány és irigység átkával fertőzött légkörrel vették körül, melynek ködén a fölszabadulás sugarainak jótékony fényét nem bocsáták keresztül. Félénken s bizalmatlanul vonult vissza s zárkózott el ismét, félve fölszabadi tójának édesgető szavaitól. Rendszeresen tárták vissza mindentől, nehogy más körben szabadabb világnézletre emelkedjék, mert hisz így könnyebb vak eszköz gya nánt használni, könnyebb tetszésök szerint vezetni. Az' ember keblébe oltott önállóságra való törekvés szavát azonban nem hisszük, hogy soká legyenek képesek elnémítani. Vannak már közöttük is, kik megunták a járszalagot s szép szerével könnyen megszabadulnának tőle. Vannak, kik elég érettek arra, hogy a feltétlen hatalmi engedelmességet fölcseréljék amaz önkénvtes engedelmességgel, melyet a törvény iránti tisztelet megkíván; a renitencia helyett igyekeznek teljesíteni polgári kötelmeiket, miket a kölcsönösség, a biztonság közös érzése s végső kifolyásában az állam java kíván, mert hiszen általuk istenített elődeik s szcrintök ősi véreik hirdetik: salus reipublicae suprema lex est. A határőrvidéki polgártársaink ama része felé fordulunk, mely az alkotmányosság gyümölcseit megízlelvén, keblükben a testvéri szeretet édes érzelmeivel, lelkesítve a koronás királyunk iránti törhetlen hűség által, rendíthetlenül ragaszkodnak édes hazánk földjéhez. Ezekhez intézzük figyelmeztető szavunkat, hogy komolyan fontolóra vévén helyzetüket, hagyják magukra téveteg vezetőiket s alkotmányos polgári jogaik használatában józan meggyőződésük sugallata szerint a harmadik választásra keressenek maguk közül oly egyént, mely képes is, hajlandó is az őt megillető helyen őket képviselni, érzelmeiknek s vágyaiknak kifejezést adni, mert ismételve mondhatjuk, hogy néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. 1 A román nemzeti párt karánsebesi választási bizottsága csak 1888 máj. 16-án tette közzé felhívását a harmadik karánsebesi választással kapcsolatban.
