Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

iratok mocsáry lajos karánsebesi man dátumán ak történetéhez 509 Ezt köszönöm én saját személyemet illetőleg tisztelt választóim határozatának: do ezen határozatból még egy fontosabb tény is következik, mint az én csekély személyem igazoltatása. A tisztelt pártgyűlés nom érte be azzal, hogy az ellenpártnak teljesen illetéktelen föllépésével szemben megvédelmezze azt, kit a képviselőválasztáskor bizalmával megtisztelt, hanem világosan állást foglalt a nemzeti kérdésben felülkerekedett azon áramlat ellen, melynek eredménye nem lehet1 más, mint az, hogy hadilábra állítsa az ország lakosságának egyik felét a másikkal, kikeserítse és 4 békés együttélhetés reményétől fossza meg azokat, kiknek őszinte vágyuk e hazához ragaszkodva békében élni a magyarsággal, mint történt ezer éven át. Nagyfontosságú tényez t. elnök úr! Nem állok többé esívedül, midőn erős meggyőződésem által késztetve gyenge szavamat felemelem; nemcsak négyszemközt vagy egy melegebb kézszorítással adják hát tudtomra számos, és pedig jelentékeny állást foglaló emberek, hogy helyestik nézeteimet, a magyarság színejavának kellő közepéből emelkedik szózat az egész ország közönségének hallatára, mely a hagyományos nemzetiségi politikához híven most is azt mondja, hogy az igazság és méltányosság a legjobb politika . . . Nekünk nincs szükségünk arra, hogy az ország belbékéjének állandó kockáztatásával e'érhetlen czél után törekedjünk, hogy ezen hiú törekvés által polgártársaink nagy sokaságát azoknak karjaiba hajtsuk, kik csak nemzeti függetlenségünk feláldozásának árán volnának hajlandók nekünk az erőltetett magyarosításban segédkezet nyújtani: beérhetjük azzal, hogy a magyar nemzet erkölcsi értékének varázsa alatt e haza mindenféle nemzetiségei közös hazaszeretettel és égyesült erővel törekedjenek az állami lét nagy czéljainak elérésiére; s ez meg fog történni, ha őket abban, mit az egyéni és polgári szabadság természetes folyományának tekintenek, t. i. nyelvük és nemzetiségük megtartásában és szabad fejlesztésében sem az állami, sem a társadalmi viszonyok terén nem háborgatjuk. A halasi szózat engesztelő és biztató hatást fog gyakorolni mindazokra, kik a I most uralkodó. türelmetlenséget látva, már-már kétségbe estek a fölött, hogy meg lehessen még találni a nemzetiségek békés együttélésének módját e hazában. Ebben I az irányban hatott, kezeimnél levő félreérthetlen bizonyítékok szerint, már az én csekély felszóllalásom is, és nem abban, hogy egyenesen konokabb ellenállásra biztassa a hazának azokat az állítólagos ellenségeit; mennyivel hatásosabb lesz még e tekintetben àz a nyilatkozat, mely egy tősgyökeres magyar város kitűnő értelmiségének és meghámisítatlan magyar érzésű polgárainak nagy számától ered. A hazának i tettek önök ezzel szolgálatot tisztelt elnök úr! , Fogadja ismételt köszönetemnek és nagyrabecsülésemnek kifejezését, a ki maradok kiváló tisztelettel Budapesten, márczius 8-án 1887. alázatos szolgája: Mocsáry Lajos orsz. képviselő. 8. 1887 okt. 10 Doda Traján levele Péchy Tamáshoz, a magyar képviselőház elnökéhez Egyetértés 1887 okt. 12 280. sz. (Az 1887. évi országgyűlési választásokon а Tisza-kormány fokozott választási önkénye és visszaélései következtében a Román Nemzeti Párt csupán egyetlen kerületben tartotta meg mandátumát, Karánsebesen, az egykori román határőrvidék választókerületében. A román nemzetiségi mozgalom pártjának helyi képviselője, Doda Traján volt határőr'ábornok, akit 1873 óta hatodízben választott képviselőjévé a kuránsebesi nép, a képviselőház elnökéhez intézett levelében bejelenti, hogy а feudális választási rendszer elleni tiltakozásul nem jelenik meg az országgyűlésen, de mandátumáról sem mond le. Erre a „passzív renitenciára" először Hodojiu József, a brádi kerület román nemzetiségi képviselője adott példát 1876-ban. Ami akkor elszigetelt jelenségnek látszott, Doda bejelentésében a legnagyobb lélekszámú magyarországi nemzetiség tiltakozásának bejelentése lett a nemzetiségi elnyomatás választójogi formája ellen.)