Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

496 kemény g. gäbor És a jelen időknek az egész hazára nézve oly káros nemzetiségi viszonyai nem zavarják meg végül egy jobb jövőbe vetett reménységünket sem. Éppen úgy. mint On, úgy mi is rendíthetetlenül hiszünk abban, hogy e.jön egyszer egy idő, — bár ne késne sokáig, mindnyájunk üdvére — amikor a most oly súlyosan szorongatott jogaink érvényre jutnak majd azoknál is, akik most ezeket még nem akarják elismerni; hiszízük, hogy eljön majd egy olyan idő, amikor a nemzetiségek egyenjogúsága, amelyet ön most honfitársai tetszése nélkül védelmez, teljes igazsággá vál к e hazában. Akkor az Ön nevét az ön néptársai között is dicsőíteni fogják, mint egy olyan férfiú nevét, uki magyar létére a zavaros időkben egyedül, de bátran és félelem nélkül emelte fel szabad szavát nem-magyar testvéreinek igaz jogaiért és aki a valódi egyenjogúságnak tántoríthatatlan előharcosa volt. Nagydisznód, 1886 augusztus 29-én. A szász országgyűlési választók gyűlése-Mocsáry Lajostól G. A. Binder nagvdisznódi pvó<?vszeré=z, e gyű'és elnökének címére, aki e minőségében a feliratot is aláírta, a következő válasz érkezett: „Tisztelt uram! Csak rövid idővel ezelőtt jutottam írásának birtokába, amelyben szíves volt ékes szavakkal közölni velem kerülete szász választóinak határozatát és nézeteit. A nagy késedelem ellenére sem mulaszthatom el, hogy legősz'ntébb hálámat kifejezzem és megkérjem, hogy ezt a tisztelt választó urakhoz alka'omadtán továbbítsa. Rendkívül megtisztel az a jó vélemény, amellyel szerény törekvéseim irányáoan viseltetni látszanak, de kijelentéseimnek bizonyos körökben való fogadtatására vonatkozó nézetüket illetőleg mégis szabad legyen egy kis ellenvetést tennem. Én tudniillik jogosultnak érzem magam annak feltevésére, hogy a nemzetiségi kérdésre vonatkozó nézete mmel nem állok olyan elszigetelten, mint ahogy ezt a saitó nyilatkozatai alapján gondolhatnák. Igrz, hogy erről az oldalról valóban kíméletlen bánásmódban volt részem, de biztosíthatom arról, tisztelt Uram, hogy sok jelentős férfiú'ól egészen más nyilatkozatokban is részesültem. Az oly erősen szított sovinizmus nyomása és a kormány hata'ma, amely úgy látszik, a magyarosításban hatásos eszközre ta'ált centralizációs vágyai megvalósításához, megakadályozzák ugyan a tömegeket abban, hogy észszerűbb nézeteket valljanak; ennek ellenére mégis azt hiszem, hogy nem ringatom magam illúziókban, ha azt remélem, hogy e tömegek szóvivőinek mégsem sikerülend a magyarosítást a magyar állam állandó politikájává fejlesztenek. Becses leveléből nagy örömmel értesültem arról, hogy szász polgártársaink az elszenvedett viszontag°ágok ellenére sem zavartatiák meg magukat abban hogy hazafias kötelességeiket teljesítsék; hogy nem akarják feladni a reményt a helytelen felfogások tisztázódása és egy jobb jövő eljövetelének irányában. Magas szellemi tehetségük és fejlettségük mellett bizonvára nem kerüli el a figyelmüket az, hogy igazságtalanság és erőszakosság nem tartoznak a magyarság jelleméhez, mint ahogy ezt a kü'önböző nemzetiségekkel való egviíttc'és tör

téne,

'e sok évszázadon keresztül csalhatatlanul bizonyítja is. Bizonyára számolni kell azokkal a nehézségekkel is, amelyekkel a magyarságnak meg kell küzdenie, hogy magához az állam fennállásához is szükséges hegemón:

áiát fenntartsa, ha eddig nem is sikerült mindig a jó úton maradn;

a oly feladat teljesítésénél, mely hasonló viszonyok me'lett még seholsem talált kielégítő megoldásra és amely kétségkívül korunk legnehezebb feladatai közé tartozik. Ennek felismerése remélhetőleg távoltartja majd a magyarok és szászok közötti függő kérdések tárgyalásakor azt a szenvedélyességet, amely megkeseríti a többi nemzetiségekhez való viszonyt, és egy, végre mind a két fél megelégedésére szolgáló modus vivend. példakép ragyog majd, hogy hogyan éljünk, látszólag oly sú.yos körülmények között is, ebben a soknyelvű országban. Kiváló tisztelettel Budapest, 1886 dec. 18-án. alázatos szolgája Mocsáry Lajos s. k.