Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

iratok mocsáry lajos karánsebesi man dátumán ak történetéhez 491 küzdelemnek az itteni román burzsoázia érdekei által a „passzív rendtencia" jegyében megszabott tiltakozási formája, a nemzetiségeket a törvényhozásból teljesen kiszorító választójogi rendszerrel szemben így is indokolt és pozitív volt és lényegében egyezett a nép érdekeivel. A széles néptömegek Magyarországon és Erdélyben egyaránt véget kívántak vetni a cenzussal, a választókerületek jogtalan kikerekítésével _ és aránytalanságával űzött jogfosztásnak, mellyel az uralkodó osztályok kiváltkép a román köznépet sújtották.1

6 A román burzsoázia nemzetiségi mozgalmának „passzív renitenciáia" azonban csupán a fennálló kormányzati politika ellen irányúit és ezt a harcot nem -kapcsolta össze a demokratikus átalakulás programjával. így a karánsebesi mandátum körüli küzdelem lényegében csak a román nemzetiségi burzsoáziának, a tiszakálmámi kormányzati politika elleni tiltakozását fejezi • ki. De, bár a „karánsebesi ügy" forradalmi jellegű nemzetiségi- mozgalom kiindulópontjának nem tekinthető, mégis előremutató jelentőségű, mert a két nép megbékélésének és megértésének lehetőségét tárta fel az adott történelmi szakasz viszonyai között. Tanulságos számunkra azért is, mert a magyar nép legjobb fiai, így Mocsáry Lajos, meglátták és megragadták ezt a lehetőséget, szembehelyezkedve az uralkodó osztályok rágalomhadjáratával, Végül értékes számunkra ez a történelmi példa azért is, mert bizonvítja, hogy a román nép megbecsü'éssel és szeretettel fogott össze azokkal a magvar demokratákkal, akik őszintén kívánták az itt élő népek közötti együttműködés megvalósulását. A karánsebesi mandátum története a népek közötti szolidaritás felismerésének szükségét hirdeti mind a magyar nép, mind a nemzetiségi néptömegek felé. Mert — mint azt Mocsáry közli karánsebesi választóihoz intézett beszámolójában — „ ... Az a sokat felpanaszolt karánsebesi mandátum ... habár gyenge kapocs, de mégis kapocs volt ezen válságos időknek közepette a magyarság és a románság között ...sa népek életében mindig becsesek az oly momentumok, melyekben az egymással való érintkezésnél felszínre kerülnek az ily érzelmeknek nyilatkozatai." 1. 1886. ápr. 14 Diaconoviciu Kornél és Mocsáry Lajos beszédei a pesti román küldöttség'által Mocsárynak átnyújtott emlékalbum átadásakor1 Luminatoriul 1886 ápr. 21 29. sz.2 (1886 február 8-én, а költségvetési vitában mondott beszédében Mocsáry leleplezte а kormányzat nemzetiségellenes közművelődési politikáját. A beszéd elhangzása után nemzetiségi részről táviratok, köszönőlevelek és üdvözlő iratok egész sorát 10

Még 1869 tavaszán megjelent Pesten egy feltételezhetően erdélyi román politikus magyarnyelvű emlékiratában (Memorandum az erdélyi választási törvény megváltoztatásáról) az erdélyi választói sérelmek összegezése. Ebben többek között részletezi a szerző a választókerületek kirívó aránytalanságát. „Vaijon nem a jogegyenlőség szatirája-e — írja —, hogy a csíkszeredai képviselő 1247, a hátszegi 1746, a hunyadi (Bánffihunyad) 2646... ezzel szemben az alsófehérmegyei két képviselő 213.459, a hunyadmegyei 185.058, a tordamegyei 153.673 lelket képviseljen (Memorandu in causa revisiunei legei électorale d'in Tansilvani'a Federatiunea 1871 szept. 11. 94. sz.). Hasonlókép nyilatkozik a választókerületeknek az erdélyi román népet sújtó aránytalanságáról Mocsáry Lajos is. az 1874 évi választási törvényjavaslat vitájában elmondott 1874 július 1-i beszédében. A választókerületek aránytalanságára kifejező példa a karánsebesi iá, amely százezret meghaladó népességével és hatezer választójával az ország legnagyobb kerülete volt és ennek ellenére csak egyetlen képviselőt küldött az országgyűlésre. 1 Cím nélkül: Budapest'a, 15 Aprile 1886. 2 Szemtanú beszámolója.