Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443
л magyar szabadságharc. vezetői és a b8csi oktöberi forradalom 479 nénk.8 2 Én Görgeit felkértem, foglalja el a sereg fővezerletét, Pusztelnikot pedig, hajtsa végre beadott tervét. Végre közbejöttek a szerénykedések. Pusztelnik azt monda, hogy a seregben nem ismeretes, s nincs hát iránta bizalom, s ha nem Konlman vezériendi az ütközetet, a tiszti kar a priori megfélemlik. Görgey pedig azt mondá, hogy ha б lesz a fővezér, a régibb tisztek nem fognak con amore angedelmeskedni, míg ő különben is az avantgardot commandírozván a tervnek kivitelében legnagyobb részt veszen a nélkül, hogy susceptibilitásokat sértene- A dolognak végeredménye az, hogy Móga megmaradt a fővezérleten, s Pusztelnik Kohlmannak közredolgozása és felügyelete mellett fogja tervét effectuálni. E szerint a parancs ki van adva, hogy előre, a jobb szárny Köptsényből ma nyomul elő Haimburgig, Mészáros hadigőzöstől cotoyrozva, — Bruk szintúgy ma foglaltatik el Görgei által. A fősereg pedig holnap reggel hat órakor nyomul előre. A közelébbi napok hazánk, talán Európa sorsa fölött határoznak. Isten kezében vagyunk. Én három álmatlan éj gondjai után nem tudtam mást, nem jobbat tenni.8 3 Az a ragyogó érvelés tehát, amellyel Kossuth a támadás, a forradalmi kockázatvállalás szükségességét bizonyította, meghozta az eredményt s a sereg okt. 28-án reggel harmadszor is megindult. A siker reményét azonban erősen csökkentette az a körülmény, hogy Bécs körülzárása napokkal előbb befejeződött, folyt az ostrom és az összeköttetés a magyar sereggel teljesen megszakadt. Az ostromlott bécsi nép egyre türelmetlenebbül várta a magya, rokat, ereje azonban egyre fogyott, s mire a magyar sereg Bécs közelében csatát kezdett,'a végnapjait élő osztrák fővárosból nem kaphatta meg a szükf séges támogatást. A ostromlott bécsi nép hangulatáról egv Csányihoz okt. 28-án küldött névtelen jelentés — amely azonban csak nov. 5-én jutott el i a címzetthez — az ostrom eseményeinek hosszú ismertetése után az alábbiakat írta: Egyébiránt minden szem a magyar hadsereg felé van függesztve, és a lakosság annak megérkezése reményéből még mindig bátorságot és lelkesülést merít. Fájdalom azonban, hogy róla 23-ától fogva legkisebb tudósításunk nincsen; a napokban több ízben távolról hallatszott ágyú dörgésből csak kétes gvanunk van, hogy miután Jellasich majd egész erejével Auersperggel egyesülve a Fischa folyam partján sánezokat hányatott és tábort ütött, a magyar tábor itt megütközött. Illy körülmények közt az itteni hadparancsnokság a magyar tábor fekvésének nemismerése miatt kirohanást kísérteni nem merészkedik, annál is kevésbbé, mivelhogy tegnap éjjel, vagy ma virradóra biztosan várta, miszerint Windischgrätz a csatornán túli városrészek bevételét összpontosított erővel megpróbálandja, mi azonban elmaradt-84 A bécsieknek tehát csak halvány sejtéseik lehettek a magyar sereg mozdulatairól, amely az első két napon óvatosan nyomult előre anélkül, hogy a visszavonuló ellenség komolyabb ellenállást fejtett volna ki. Okt. 29-én este Kossuth az alábbiakban számolt be a Honvédelmi Bizottmánynak az első két nap eseményeiről: 82 Érdekes, hogy Görgey — szépíteni akarva utólag saját szerepét — emlékirataiban úgy ír, hogy ő ellene volt a támadásnak. (I. m. 59. s köv. 1.) Ennek ellene mond nemcsak Kossuth fenti előadása, hanem az a körülmény is. hogy Görgev eddig Moga egész habozó hadvezetését keményen kritizálta s pl. a pákozdi csata után egyik levelében haditörvényszék elé állítását követelte. Tudnunk kell, hogy Kossuth nov. 9-i képviselőházi beszédében ugyanígy mondta el Görgey állásfoglalását, ez a beszéd megjelent a sajtóban is és Görgeynek nem jutott eszébe, hogy csak célozzon is valótlanságára. Görgeyt egyébként Kossuth aligha telte volna meg a csatamezőn fővezérnek, ha előzőleg az ő véleménye ellen, a támqdó hadművelet ellen foglalt volna állást. 83 Az OHB 1848:1922. sz. alatt iktatott eredeti áttéve Hadügymin. 1848:9076i 3056 sz. alá. 84 O- Lt. 1848149-i rendezetlen anyag. Csányi-iratok.
