Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443
л magyar szabadságharc. vezetői és a b8csi oktöberi forradalom 477 legveszélyesebb pontokon is fel kellene használni, és fennforogna a veszély, hogy az ellenséges csapatok túlerejével szemben részben veszendőbe mennek. Végül azt gondolják az alulírottak, hogy az előrelátható visszavonulásnál a nem rendes csapi-tok könnyen összezavarodhatnának, és velük egy második felállítás nem lenne eszközölhető. Ezek az okok az alulírottak nézeteit eléggé igazolják, ezen kívül úgy gondolják, meg kell a hon érdekében azt is említeniük, hogy ha a sereg az ország belsejébe, a fővároshoz közelebb vonatna vissza, hol az ország minden erői összegyülekezhetnének, erős védelem kiépítése érdekében, akkor elég erős lenne minden ellenség ellenében, ha az a nemzet akarata, hogy ne hagyják magukat elnyomni, és hogy nem ez az akarata, hanem, hogy ők ott tömegesen fölkeljenek, arról mindenki meg lesz győződve. aki Magyaroiszágot és népét ismeri. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy ezeket a nézeteinket a csapatparancsnokok legnagyobb rcsze osztja. Mo g a hadvezér Kollmann vezérkari főnök. Ezenkívül megjegyzendő, hogy ennek a megokolt nyilatkozatnak az átadásánál Kollmann ezredes úrral, a vezérkari főnökkel egyetértve az Ausztriába való benyomulást illetőleg a hadsereg következő hiányára hívtam fel a figyelmet, és pedig, hogy a seregnek nincsenek málhás és a tábori konyhához tartozó lovai, következőleg a kocsiknak folyvást oly mennyiségét viszi magával, amely a sereget mozdulataiban hátráltatja, és így egy könnyen lehetséges és előrelátható visszavonulás esetében a leghátrányosabb lehet. Továbbá amál a körülménynél fogva, hogy a hadsereg összes élelmezését terményekben és ellátásban Magyarországból kell utána szállítani, teljesen megokoltan félni kell, hogy a csapatok, amelyek csatautáni elhelyezése nem számítható ki. csak Tészben vagy egyáltalán nem kapnák meg ellátásukat.8 1 Ez a vélemény borúlátó volta mellett is adatszerűen bizonyítja, hogy mennyit változtak az erőviszonyok a magyar sereg kárára azóta, hogy a bécsi forradalom olyan egyedülálló lehetőséget nyújtott a siker kivívására. Ezzel fokozott mértékben rámutatott azok felelősségére, akik miatt a lehetőség kihasználása elmaradt s bebizonyította Kossuth előtt is, hogy forradalmi hadvezetésre, forradalmi feladatok megoldására csak olyan vezér alkalmas, akit a forradalom maga emelt a vezéri posztra. Ezért kezdett hozzá, hogy megvalósítsa azt a tervet, amely hetekkel korábban fogamzott meg az agyában, hogy t. i. Görgeyre bízza a sereg vezetését, akiben hozzáintézett levelei és a pákozdi csata napjaiban tanúsított magatartása alapján a régivárt forradalmi vezért sejtette. Görgey okt. 12-e óta tartózkodott a táborban, mint az egyik seregrész parancsnoka; megérkezése előtt Pesten tanácskozott Kossuthtal, s tőle egyenes utasítást kapott arra. hoí»v Mogáék szabotáló magatartását ellenőrizze. Tábornoki kinevezése ugyancsak azóta Pázmándyinál volt, hogy szükség esetén nyilvánosságra hozzák és megbízzák a sereg vezérletével Kossuth lázas tevékenységéről, amellyel a haditanácson kialakult hangulatot akarta kedvezőbbre fordítani, részletesen beszámol az a jelentése, amelyet okt. 27-én küldött a Honvédelmi Bizottmánynak: Móga tábornok és Kollmann táborkari főnök motivált véleményt adtak bc, mellyben azt jelentik ki, hogy austriábani bevonulásunk, s ott az ellenség megtámadása seregünk elvesztését vonhatja maga után. En а/ elő nem nyomulásnak következő veszélyes eredményeire figyelmeztettem: 81 A németnyelvű vélemény egykorú másolatát 1. O. Li. Kossuth-Archiv 495. fuse.
