Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443
л magyar szabadságharc. vezetői és a b8csi oktöberi forradalom 457 A jelen viszonyok között — írta a hadügyminisztériumhoz intézett levelében — túlságosan is biztos, hogy a sereg mozdulatai kizárólag politikai szempontoktól függenek — amint a dolgok jelenleg állnak, úgy hadseregünk átlép az osztrák határon és igyekezni fogja a lehetségest véghez vinni, még ha az egész osztrák hadsereg áll is vele szembe, és bátran fog harcolni.3 5 Köz-ben azonban — egyidejűleg az országgyűlés határozatával — megérkezett a táborba Pázmándy is és ezzel megindult az a kéthetes huza-vona. amelynek során a sikeres támadó hadműveletek esélyei napról napra csökkentek, míg végül a legszebb reményekkel megindított vállalkozás a te'jes kudarcba torkollott. Alig érkezett meg ugyanis Pázmámdy, rögtön többségbe kerültek a hadvezetésben azok, akik a támadást egynek tekintették a biztos megsemmisüléssel. A tisztikar akkori összetétele mellett ez nem volt csoda, az áruló tisztek azonban nyíltan hangoztatták nézeteiket, s igyekeztek rontani a legénység lelkes hangulatát. Csányi az így kialakult véleményről még okt. 11-éti futár útján tudósította Kossuthot,36 akinek határozott magatartását megingatta a tisztikar állásfogala'ása; okt. 12-én ikelt válaszában először vetette fel azt a szempontot, amely aztán állandó igazolása maradt azoknak, akik a cselekvés kockázata helyett a kivárás politikáját szerették volna követni : Országos kormánybiztos úrnak folyó hó 11-ről kelt s futár által mai napon vett levelére válaszoltatik, miként a honvédelmi bizottmány annál inkább helyesli Pázimándy Dénes úrnak, a képviselőház elnökének észrevételeit, mert az országgyűlésének is határozatát legkevésbbé sem lehet akkép értelmezni, hogy a magyar hadsereg nyilvános megsemmisítés veszedelmére legyen kitéve, sőt inkább úgy kell érteni, miként az inkább azon politicai kérdést dönti el, hogy azon esetben, ha az austriai nép sympathiájára és támogatására bizton lehet számítani, maga az ország határai átlépésének politicai kérdése seregeinket ne tartóztassa vissza, a pártütő seregének megsemmisítésére előbbre nyomulni, dc annál inkább mindinkább tekintetbe veendők valának a hely színen kifejlö körülmények, mert stratégiai intézkedéseket Budapestről küldeni legkevésbbé sem volt akaratunkban. Miért is helyeselvén az eddigi e részbeni eljárásokat, oda utasítjuk, hogy mindazon szempontokat ezentúl is figyelemben tartsák, mindennapi tudósítások elváratván.37 Kossuthnak ez az utasítása még nem érkezett meg a táborba, amikor az országgyűlés parancsa és Csányi erélye már elérte azt, hoöv a vezérkar elhatározta a támadást. Csányi erről okt. 12-én reggel az alábbi tudósítást küldte Kossuthnak, ragyogóan megokolva beinne egyrészt azt, hogy ha Bécset segítjük, magunkat segítjük s másrészt hoöy a segítésnek azonnal kell történni, mert a késedelem minden napja a siker esélyeit csökkenti: A háznak határozott rendelete megindítja táborunkat, és még ma Bruckba érkezünk. Minden tudósítások szerint várva várnak bennünket a bécsiek, ki nélkülünk bizonyosan az absolutismus medrébe sodortatnak. Ezen ./. alatti levelét Warghának tegnap velttam, Sopron felé utasította, ott elkésett.3 8 Mielőtt ez kezemhez érkezett, hozzám küldött egy futárt, s tőle izente, hogy tegnapi napon vagy az ország gyűlése, vagy a Gemeinde Ausschuss meghivand bennünket. Azonban ez be nem következett. Minek oka, hogy a Bécsből visszaérkezett Luzsénszky társam mondá, az országgyűlés féltékenysége, melly Jellasichot ellenségnek sem rneri kijelenteni, ellenben Krauss39 Luzsénszky által is kéret bennünket, keret bennünket a központi 35 A németnyelvű levél egykorú másolatát 1- O. Li. Kossuth-Archiv 495. fasc. 30 Csányinak ez a jelentése sajnos nem ismeretes. 3' A levél fogalmazványát 1. O. IJ. OHB 1848:998. sz., tisztázatát Csányi-iraiok 1271. rakt. sz. 3e V. ö. Wargha okt. 9-i levelével, 452. 1. 39 A bécsi kormány pénzügyminisztere, az osztrák birodalmi gyűlés egyik vezető egyénisége.
