Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415

az altalänös munkásegylet a francia-porosz haboro idején 433 Strausz tagadta, hogy az ügynek „politikai színezete" lenne. Politzer szintén tagadta ezt, Strausz személyes szándékait illetően, de leszögezte, hogy „az elnök eljárása veszélyes az egylet szuverenitása ellen".1" Végül is Szvoboda javaslatára az egyleti tanács úgy határozott, hogy „a dolog minden politikai színezetet nélkülöz... az elnök csak az alap­szabályok elleni vétség miatt megintessék". Emellett azt is elhatározták, hogy a számlákat a Strausz-féle bútorvásárlásról egy bizottság mindenesetre vizs­gálja felül. Ilyen módon a döntés értelmében Strausz továbbra is az egylet elnöke maradhatott. Táncsics kormánysegély-kérésével szemben Külföldiék az előző évben az Általános Munkás-Üjságban úgy foglaltak állást, hogy őt a munkás­mozgalomtól teljesen eltaszítsák. Strausz suttyomban eszközölt, de nyilvá­nossá vált pénzkérését és a pénz megkapását viszont igyekeztek eltussolni és őt az egylet számára „megmenteni". De ez Külföldiéknek mégsem sikerült. Az Internacionálé tagjai sorából Strauszt kizárták és 1871 áprilisában a Munkásegyletből is eltávolították. Lelepleződött, mint kormányügynök. Ebben az időben a Munkásképző Egylet, bár hivatalosan betiltották, továbbra is élt és szívósan, lelkesen, bátran folytatta a szocialista felvilágosító munkát, összeköttetésben maradt, főleg a Betegpénztár útján, egyes gyárakkal és malmokkal, összeköttetésben volt szakmai egyletekkel és vidéki csopor­tokkal is. A Betegpénztár választmánya, amelyet Farkas vezetett, mozgalmi szerv volt. A biztosítási ügyek mellett a szocialista propagandával, a külföld­ről érkező szocialista lapok terjesztésével és a napi gazdasági harcok kérdé­seivel foglalkozott, A Betegpénztár helyisége a Munkásképző Egylet vezetői csoportjának székhelye maradt a betiltás után is. Tanácskozásokat, össze­jöveteleket és akciókat szerveztek, de nyilvános gyűléseket nem tarthattak. Bekapcsolódtak az Általános Munkásegylet á'tal összehívott gyűlésekbe és azokat monarchiaellenes és szocialista agitációra használták fel. A Munkásképző Egylet betiltását Farkasék tehát nemcsak nyilatkozatok­kal bélyegezték meg, hanem mindenekelőtt azzal, hogy tettekkel szálltak szembe vele. Szívós és bátor munkássága növelte befolyását az Általános Munkásegyletben. A Munkásképző Egylet hatósági betiltása nem vette le a napirendről a két szocialista egylet egyesülésének kérdését, mert a betiltott egylet továbbra is fontos és növekvő szerepet játszott a mozgalomban. A Párizsi Kommün kitörése után a két munkásegylet egyesülése újra napirendre került. Ebben az időben, kb. 1871 márciusában, a Munkásegyletben egy új szerv létesült, a „szakegyleti osztály". Ez a szerv kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a két egyesület csatlakozását újra napirendre tűzték. A „szak­egyleti osztály" rövidesen a két munkásegylet közös szervévé vált — nagy része volt az egyesülés előkészítésében és végrehajtásában. A Párizsi Kommün idején, amikor a munkásság felszabadulási vágya mind erősebbé vált, harckészsége a párizsi hősök által lelkesítve fokozódott s nagy lendület jellemezte az egész mozgalmat, a két munkásegylet köze­ledése és együttműködése a tényleges egyesüléshez vezetett. NEMES DEZSŐ Politzer egyben köztársasági felfogását hangsúlyozta, helytelenítette a „felsé­ges" jelző használatát a királyra vonatkozóan. „Egy Ferenc József nevű úr az osztrák­tnagyar államban létezik, ezt nem tagadhatjuk, de mint valami felsőbb lényt nc tekint­sük'* — mondta. Eme kijelentéséért felségsértési pert indítottak ellene, amelyet a „hűtlen­ségi perrel" együtt tárgyaltak és fél évre elítélték. 128 Szárdok - j7_

Next

/
Oldalképek
Tartalom