Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415
az altalänös munkásegylet a francia-porosz haboro idején 431 szőröstől-bőröstől odaadta magát az adott esetben a Thiers éket támogató, francia pénzzel erősített Simonyi-féle politika eszközéül. Mikor a francia kormány dr. Reitlinger útján az Internacionálé Főtanácsától támogató tüntetés rendezését kérte, hozzátette, hogy a tüntetés kapcsán ne legyen szó a „Köztársaságról", csak „Franciaországról". A Főtanács elutasította ezt. Simonyiék petíciója és Külfö'di felszólító levele valóban mellőzi a köztársaság melletti állásfoglalást. S nem rajtuk múlott, ha a gyűlések alkalmával a munkások mégis viharosan tüntettek éppen a Köztársaság mellett, s így a monarchia ellen. Farkasék és a szocialista mozgalom, mindkét munkásegylethez .tartozók a Simonyi-féle akciót is felhasználták a monarchia elleni tüntetésre. Külföldi akciójával szemben fellépett Farkas és erős ellenzéke támadt a Munkásegyletben magában is. Valószínű, hogy ebben Kutill is szerepet játszott. A Testvériség és a Brüderlichkeit 4. számában, február 26-án a petíoiós akciót elítélő nyilatkozat jelent meg. Szövege a következő: „Nyilatkozat. Ihrlinger, Szvoboda és Külföldi egyleti tagjaink vasárnap, folyó hó 19-én népgyűlést hívtak össze, hol egy, a magyar képviselőházhoz intézendő kérvény tárgyaltatott; ezen kérvény, amely Franciaország javára diplomáciai közbenjárást sürget, nemzetiségi szellemben volt szerkesztve, ennek következtében a szociáldemokrata elvvel ellenkező. Az alulírott választmány kinyilatkoztatja, hogy említett népgyűlés megtartásával az „Általános Munkásegylet" a fentnevezett tagokat nem bízta meg. Az említett tagok eljárásukért felelősségre vonatnak. Az Általános Munkásegvlet Választmánya," Ugyanezen a napon a Magyar Újság egv kis hírt közöl, amely tudatia. hogy az aláírások szépen gyűlnek, bár vannak ugyan „kik itt-ott le akarják beszélni az illetőket az aláírásról, mert hisz — így mondják — már késő. ma-holnap a béke úgyis meg lesz kötve a francia és a porosz között". A Magyar Üjság morális okokból, a közvélemény igazi arculatának az utókor számára való megmutatása céljából tartotta szükségesnek az akció folytatását. Ez az indokolás lénvegében levette a napirendről a tényleges dip'omáciai beavatkozás követelését, mert azt szimbolikus, az utókor számára igazolásul szolgáló követeléssé változtatta. A petíc: ó követelésének szimbolikussá nyilvánítása a tömegmozgósítás és az egész akció gyengeségét, bizonytalanságát és megrekedését tükrözte vissza. A Munkásegyletben a petíciós akcióval támadt zavarok nem szűntek meg a Testvériség és Brüderlichkeit február 26-i számában megjelent nyilatkozattal. A Brüderlichkeit március 12-i számában megjelent a lapszerkesztőt, tehát Politzert megcáfoló ellennyilatkozat. Szövege a következő: i. Nyilatkozat. Az Általános Munkásegylet alulírott pesti .választmányi tagjai a Brüderlichkeit 4. számában „az Általános Munkásegylet választmánya" aláírásával megjelent nyilatkozattal kapcsolatban kijelentjük, hogy mi: erről a nyilatkozatról, mely állítólag az Általános Munkásegylet választmányától származik, sem tartalmát, sem formáját tekintve egészen a megjelenéséig mát sem tudtunk, és а Brüderlichkeit szerkesztője csak egy szerkesztőségi válaszra volt felhatalmazva, a „Volkswille"-ben megjelent pesti (Farkas Károly) tudósításra;