Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415
422 NEMES DEZSŐ cipész-kismester, Rauch György szabó-kismester és Katz Alajos aranyműves.9 A két egylet közös választó-bizottmánya 1870 október 9-re hívta össze az együttes ujjává.asztó közgyűlést, Ezt azonban nem sikerült megtartani. A belügyminiszter a két munkásegylet egyesülését kimondó szeptember 18-i közös gyűlés után két nappal, szeptember 20-án kiadott egy sürgős rendelkezést, amelyben utasította a pesti rendőrséget, hogy akadályozza meg a közös bizottság működését és a két egylet összeolvadását. Szeptember 27-én még egy „sürgető rendelvény "-t küldött az ügyben. Ennek megfelelően az október 9-re nyilvánosan egybehívott közgyűlés megtartását karhátalommal akadályozták meg. A kerületi kapitány október 17-én a főpolgármesternek küldött tájékoztatójában többek között ezt írta: „A f. évi szeptember 20. és 27-én kelt miniszteri rendelvény értelmében minden a munkásképző egyletnek az alta lános munkásegyletteli egyesülésére vonatkozó vagy ebből kifolyó gyűlésezést s egyleti ténykedést, nevezetesen a két egylet által közösen választott hét tagú vegyes választó bizottmány -tevékenységét ismételtcin szigorúan betiltottam."10 A kormány tehát különös gondot fordított arra, hogy a két munkásegyesület ne egyesüljön. A közgyűlés betiltása ellen a Munkásegylet küldöttségileg tiltakozott a belügyminisztériumban. A küldöttség tagjai voltak: Strausz Antal, Ihrlinger, Kovács Károly és mások. A megnevezett személyek közül egy sem tartozott a Munkásképző Egylethez. Ügylátsizik, Ihr linger ók külön küldöttséget menesztették a belügyminisztériumba. Jekelfalussy miniszteri osztálytanácsos fogadta őket, aki kijelentette, hogy a két egylet külön-külön, régi választmányainak vezetésével működhet tovább. A kormányt aggasztotta a szocialista mozgalom egységének Farkasé к vezetésével történő helyreállítása, s terrorrendszabályokkal lépett fe1 e'lene. Ugyanekkor a polgári ellenzéket is idegesítette az internacionalista befolyás növekedése. A 48-as Klub is akcióba lépett, hogy fokozza a maga befolyását a munkásegyletek körében, Farkasék bcfo'vásával szemben. A Munkásképző Egylettel való egyesülés meghiúsulásával az Általános Munkásegylet kapcsolatai az országgyűlési 48-as párttal intenzívebbé váltak. Júliusban a két munkásegylet együtt rendezett gyű'ést a francia-porosz háború ellen. Decemberben a Munkásegylet nem a Munkásképző Egylettel, hanem a 48-as párttal igyekezett közös akciót szervezni Poroszország annexiós törekvései ellen. De ez olyan akció volt, amelynek során Irányi ék a reakciós Bismarckkal szemben az ellenforrada'imi Thiers-kormány mellett léptek fel, szoros kapcsolatban állva a Thiers-kormány bécsi francia követével. Erre vonatkozóan Szvoboda Lajos rendőrségi vallomásában1 1 a következőket mondotta: A rendőrtisztviselő: „1870 december 13-án Külföldi Viktor mint az Általános Munkásegylet helyettes e'nöke, levelet kapott a 48-as párt klubjának Markovics nevű igazgatójától, amelyben bejelentik, hogy a 48-nas párt klubja másnap, december 14-én délután 5 órakor ülést tart és az itteni Általános Munkásegyletet meghívja, hogy ezen a klubülésen e<?v küldöttséggel képviseltesse magát és vegyen részt rajta. Az Általános Munkásegylet részéről ön, Külföldi, Ihrlinger és Kovács vett részt. A 48-as pártnak ezen az együttes ülésén, amelyen megbeszélték az ugyanabban a hónapban egybe -9 A rendőri jelentések héttagú bizottság választásáról szólnak, de a hetedik tag nevét, aki a közös bizottságnak esetleg az elnöke volt, egyik jelentés sem közli. 10 Orsz. Lvt. főkap. iratok 365«6'1870. 11 Az 1871-ben megindított „hütlenségi" pert megelőző rendőrségi eljárás folyamán történt kihallgatása alkalmával tett vallomásról van szó.
