Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADSZERVEZÖ 389 Lorenzo de Maestrot. 191 Valóban Tepeii Kovács Péter és Faragó András Kapitányok 400 lovassal rajtaütöttek a németre Galgócznál, és nagy pusztítást vittek végbe soraikban, Schlicket maga Kemény János mentette meg a levágástól.192 Erről az esetről egy angol jeleintés is beszámol, és hozzáfűzi, hogy „a császár serege, melyet Wallenstein vezényel, sokat gyengült".19 3 A gyengülésnek csak egyik oka volt az élelemhiány és a betegség1 . A Bethlen-lovasok állandó kisebb támadásaitól, csáipdelődésétől rnóm kevesebbet szenvedett a német sereg. A korabeli források is kihangsúlyozzák, hogy Bethlen „az ellenséget csatákkal fogyatta... Borstól pedig az csatákkal annyira elfogyatta őket, az pestis is reájok esvén, hogy békességre kellett menni az ellenségnek".19 4 Bethlen maga is írja: „csatáink mindennapon (kiemelés W. T.) alájárván, hozton horgyák őket... úgy éheztek közönségesen, hogy, akármely pisztolt, muskétát egy kenyérért eladott az német".195 Szerinte is különösen a Vágón való átkelés került sokba a németnek, lovasai „késérték őket és ölték, fogták". Még október 22-én is arról ír, hogy keresi Wallensteinnel „az mezőn való viadalt".19 6 Wallenstein nemcsak erre, de még arra sem mer gondolni, hogy Schlick elfogásáért bosszút álljon kisebb visszafordulással, amivel a bécsi körök teljes megvetését és undorát váltja ki. Katonáinak lázadásától fél, az udvari biztos előtt magyarázgatja visszavonulásának okait, és közben szomorúan szemléli serege tönkrejutását. Ezidőtájt írja, hogy „mindegyik katona szívesebben szenved el éhséget és aggodalmat (másutt), mint ebben az országban ellátást kapjon", és megfogadja, hogy „sem engem, sem 'mást ebből a hadseregből nem hoznak többé ebbe a betyárországba". Még december 13-án is, mikor serege elhagyta az országot, attól félt, hogy Bethlen a visszavonulása hírére „büntetőtámadást" fog kezdeni Ausztriában és Morvaországban.197 Aggodalmának volt egy másik, Bethlenen kívül eső oka. Ebben az időben a felsőausztriai parasztok ezrei keltek fel Fadinger vezetésével uraik ellen. -Ez a nagy parasztfelkelés már a nyár óta lekötötte a' császári сток egy részét, és vérbefojtása után is félni lehetett megismétlődésétől. így az osztrák parasztok természetes szövetségesül kínálkoztak a magyar hadsereg számára. Az angol jelentés még júniusban megjegyezte, hogy az osztrák parasztok kérték Bethlent és Mansfeldet Ausztriába való beütésre.198 Bethlen, amint az augusztus 1-i hadparancsából k-itűnik, tudott a felsőausztriai parasztok, „az egész föld népe" megmozdulásáról.19 9 Mint nagybirtokos, természetesen nem gondolhatott a kapcsolatok felvételére egy parasztfelkeléssel. Általában az ausztriai és morvaországi parasztokkal szemben már nem tapasztalható az a kíméletes és megnyerő politika, amely a magyar néppel szembeni magatartásában végighúzódik. Pedig ezek a sziléziai parasztokkal együtt jelentették a legnagyobb veszélyt a Habsburg-hatalom számára, nem is szólva a lázongó cseh parasztságról. Ezeknek a parasztoknak a Habsburgok ellen való m elnye résére. 1623-ban Thum és Jägendorf kísérleteket tettek Beth-181 F. R. A. XLI. 454. 1. 192 Kemény János önéletírása 108. 1. 183 Marczali: Üjabb regesták, Történelmi Tár 1879. 554. 1. 1S1 Toldalagi Mihály emlékirata, Mikó: Erd. Tört. Adatok I. 239. 1. 195 Szádeczkv: Bethlen Gábor levelei IUésházy Gáspárhoz, 98. 1. 186 U. o. 101. 1. 187 F. R. A. XLI. 454, 455, 457, 464, 466-467. 1. 188 Marczali: Üjabb regesták. Történelmi Tár 1879. 550. 1. A sziléziaiakról, akik támogatják Mansfeldet, u. o. 554. 1. A Fadinger-felkelés nemzeti célkitűzései kevéssé engedhették meg a komoly közeledést Bethlen felé. Ezekről Eva Priester: Kurze Geschichte Österreichs I. 186. 193. stb. 1. 189 E. O. E. VIII. 357. 1. Kár, hogy a szöveg hiányos. Így is kivehető, hogy Bethlen a parasztmozgalmat azon körülmények között sorolja fel, melyek kedveznek vállalkozásának.
