Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADSZERVEZÖ 387 meg, lovasság nélkül ,,az ellenség meg fog bennünket semmisíteni, mint Hocloninnál".18 0 Ez egyrészt határozott beismerése a hodonini (gödingi) vereségnek, másrészt Bethlen hadserege fölényéinek, melyet a könnyűlovasságnak köszönhet. Nem változtat ezen az a fölényes hang, mellyel megígéri, hogy a lovasok birtokában „első látásra" letarolja Bethlent és Mansfeldet.181 Ugyanakkor olyan megoldásokat is ajánl, hogy Bethlen környezetéből meg kell nyerni valakit, pl. Korniist, fel kell lázítani ellene, hadsereget adni neki és így Erdélyt lerohanni, ott bábfejedelmet kinevezni, és így a Bethlen részéről fenyegető veszélyt kiküszöbölni.18 2 Még egy évvel később is melegen ajánlja, hogy „olasz módon" (alia usainzia de Italia) kell Bethlennel elbánni, azaz bérgyilkossal megöletni! Bethlen megindulása után, mikor még Magyarország területére sem ért, hideglelősen „labirintusról" beszél, egyre ajánlja a Kornis-féle „praktikát" és kéri a lengyel lovasokat. A hodonini mellett eszébe jut az „érsekújvári példa" is: „jól tudjuk, hogy történt gróf Buquol-val."18 3 Tehát saját személyét is kezdi félteni, tudván, hogy már két nagy császári vezér (Dampierre és Buqu-oi) hagyta ott a fogát a Bethlen el'eni harcokban. Ezért választotta azt a megoldást, hogy a német csapatok elé állította fel Esterházy magyar és Zrínyi György horvát lovasait. Nem mert egyenesen szembekerülni Bethlennel. Közben a katonai baklövések egész sorozatát követte el, hagyta, hogy szeptember elején Mansfeld a határon átkeljen és vonuljon a Bethlennel való találkozásra. Mansfeldet is azért nem üldözte, mert félt, hogy Bethlen kelepcéjébe kerül. Vágújhelyen hosszú ideig tartózkodott, és mikor megmozdult. sem Bethlen ©Fen vonult, hanem Nógrád várának felmentésére. I melyet Bethlen szövetségese, Murtéza törökjei ostromoltak. Általában egyegy helyen igen sokáig állomásozik, ezzel kiteszi seregét a már amúgy is közte elhatalmasodó pestis fokozott hatásának, a vidéket jobban kiéli, ellenfeleinek mozgását nem, tudja kísérni. Ebben a lassú mozgásban nem kis része van Wallenstein kedvetlenségének, de fő oka .mégis a gyalogos típusú német sereg nehézkessége. Amikor szeptember 30-án elérkezett a napja a Bethlennel való találkozásnak, Wallenstein csak úgy tudja előrenyomulását megvalósítani, hogy podgyászát hátrahagyja, gyalogságát lóra ülteti, azaz alkalmazkodni kénytelen Bethlen lovas-mozdullataóhoz, 1 lovas harcmódjához.18 4 A drégelypalánki szeptember 30-i találkozás jól ismert esetét a régi történetírás nem egészen helyesen állítja az 1626-os szabadságharc tárgyalásának középpontjába. Fontos ugyan, de „szinte világtörténelmi fontosságú pillanatról" nem beszélhetünk.18 5 Az történt, hogy Bethlennek úgy kellett találkoznia Wallenstein csapataival, hogy még nem egyesült Mansfeld gyalogosaival, akik nélkül nem látta lehetségesnek a német gyalogosokkal, tüzér-180 F. R. A. XLI. 414, 406. I., aug. 4-i és jul. 29-i levelei. 131 F. R. A. 414. 1., aug. 4-i levele. 1,2 F. R. A. XLI. 415, 417. 1. aug. 7-i és 8-i levelei. 183 F. R. A. XLI. 432—433—434. 1. aug. 30-i, szept. 3-i és szept. 5-i levelei. 184 Ismeretes, hogy Wallenstein éppen a magyar könnyűlovasság ellensúlyozása érdekében komoly lépéseket tett a horvát karabélyosok erősítésére. Ezeknek a,-harcmódjuk kezdetben a piemonti módszer, a pisztolynak lóról való kisütése, a рШоЦ<3<»' volt, de a húszas években, mint Wallenstein egyedüli könnyűlovassága, gyorsabbak lettek és hozzászoktak a „kandosáshoz" („travaglírozás"-». Ballagi Aladár: Wallenstein horvát karabélyosai. 1623—1626. Budapest. 1882. 263—267. 1. Ez nem jelentette azt, hogy a könnyűlovasság megbecsült fegyvernemmé vált a német hadseregben. A horvát, kozák könnyűlovasokat a legrosszabbul fizették és élelmezték. 1626 szept. 26-án például Zrínyi György több mint 1000 lovasa 30 sós kiflit kap. A könnyűlovasság a császári t ibornokok szóhasználatában mint „csőcselék" (canaille) szerepel. I. m. 149. 273—75. 1. 145 Gyalókay i. m. Hadtört. Közlemények 1929. 446. 1. 25*
