Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 373 bemutatkozott, bár rövidebb időre. Itt is nagy méreteket ölt a jobbágyfluktuáció, az országgyűlések állandó tárgya a szökött jobbágyok visszaadása és az „ismeretlen csavargó emberek", „szökött szolgák", „lézengő hajdúk", „latrok" összefogdosására tett intézkedések. A közbiztonság állandóan felpanaszolt hiánya is a földnélküli elemekre vezethető vissza.110 A földönfutóvá vált tömegeket, a földesurától menekülő szegény jobbágyokat helyhez és földesúrhoz kötni erőszakkal nehéz dolog volt, viszont" szívesen mentek a fejedelmi hadseregbe, mely felszívta e „szélijei járó" elemeket, és időleges megélhetést biztosított számukra. Ez volt a helyzet Erdélyben, s ehhez még hozzá kell tenni azt a vándormozgást, mely a nyugati országrész és Erdély között volt. A vagyontalan elemek ilyen irányú fluktuációja olyan nagy volt, hogy a besztercebányai országgyűlés és az erdélyi országgyűlések külön foglalkoztak vele.111 Ennek az áramlásnak fő iránya a Tisza felső vidéke, legnagyobb tömegei a szabad hajdúk. A törökök elleni küzdelem kiváló harcosai a végházakban élő úgynevezett királyi hajdúk. Ezeknél szilajabbak és a törökökre veszedelmesebbek az „ördög apostolainak" hívott, bújdosó életet élő szabad hajdúk, akik élelmüket kardjukkal szerezték, és igyekeztek alkalmilag zsoldba állni. Nemcsak a török, hanem a német szemében is szálka volt ez a kemény katonai réteg, és a törökökkel való béke kedvéért az udvar kezdeményezésére már a XVI. század közepén törvényt hoztak a szabad hajdúk kiirtására. De a törökök ellen szükség volt a szabad hajdúkra, a császári vezérek maguk is elismerik, hogy a török elleni harc mesterei, Schwendi Lázár még zsoldjuk emelésére is gondol.112 A tizenötéves háborúban újra nagy a kereslet a hajdúk után, és Rudolf törvényekben.tiltja el a külföldieket a verbuválástól. Ugyanakkor azonban nagy a kínálat is, és ezt csak növelte Rudolf 1600-as rendelete, amely előírta, hogy «a magyar katonaságot a végházakban le kell csökkenteni. Ezáltal a királyi hajdúk egy része is kenyértelenné vált, és a szabad hajdúk tömegeivel együtt Bocskay zászlaja alá állott. 'Ekkor már egyre több volt a hajdúk között a lovas, kiket a Dunántúlon szabad huszároknak is neveztek, megkülönböztetésül a gyalogos hajdúktól, a darabontoktól. A Bocskay által letelepített hajdúk mogítéléséhez hozzátartozik az, hogy a török iránti gyűlöletük ezután sem csökkent, és ez vonatkozik a megmaradt szabad hajdúkra is. A németek és a nyugati politikusok éppen ezt a törökgyűlöletet igyekeztek kihasználni és a hajdúkban értékes katonai anyagra szert tenni, és őket a törökbéremenek festett Bethlen ellen hangolni.113 A hajdúk tömegei nem voltak mindenre kapható zsoldos elemek, és bár sokszor nem látták tisztán és mindjárt, hogy ki ellen kell harcolniok, elmondható, hogy nagy többségük megértette Bethlen harcainak célját, és ezekben támogatta őt. Viszont Bethlené az érdem, hogy felvilágosítással és tettekkel nagyban hozzájárult a hajdúk nemzeti tudatának fokozásához. Váradi kapitányiénak. Rhédey Ferencnek fő feladatául tűzte ki a hajdúk megnyerését. n0 E. O. E. VI. 418—419. VII. 284, 324, 544—45 1, stb. 111 Az 1621. áprilisi erdélyi országgyűlés határozata: E.O.E. VII. 557. 1. V. ö. még Szabó István: Tanulmánvok a magvar parasztság történetéből'. Btidapest, 1948. 129—130. 1 112 Takáis i. m. 96. 1. Igen helycsen tárgyalja a magyar zsoldosok megalázóan alacsony fizetését, melynél a német landskncehtek négyszer magasabb zsoldot kaptak. 11:1 Ez a törekvés eleve sikértelcnségre volt kárhoztatva azon Bethlen Gábor ellen,. aki a letelepített hajdúkra a legnagyobb gondossággal vigyáz. A földesúri igényekkel szemben megvédi őket, mint pl. a nagyszalontaiak esetében, özvegy Pethéne panaszait a hajdúk ellen nem fogadja el, és utasítja, hogy szalontai birtçkât a Kölesérről átköltöző hajdúknak bocsássa át. A szalontai hajdúkról, kiket ..RetHen-catha'ofjistáknak" neveznek: Rozvány György: Nagy.Szalonta mezőváros történelme. Gvula, 1870. 41—42, 46. 1. stb. " " ' -
