Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 371 A Habsburg-országrész hadereje a nemesi hadfelkelésre támaszkodó, igen gyenge hadsereg volt, melyet zsoldos erők egészítettek ki. A tiszta zsoldosrendiszerhez erős központosított hatalom és főleg1 szilárd financiális alap szükséges, ami viszont a Habsburgoknál hiányzott.. 1618-ban már a Hofkammer ás üres, а szokásos pénzforrások: a kölcsön, pénzrontás és az adózás, alig csörgedeznek. A kb. 10 000 főnyi magyarországi katonaság eltartására szükséges 40—50 000 forant komoly megterhelést jelent a két magyar kamarának. A pénzügyi hálózat és vele együtt a hadrendszer a teljes pangás képét mutatja.100 A zsoldclmaradás ijesztő arányú. Már a XVI. században hallunk 46 hónapos zsoldelmaradásról (Murány), amihez, hasonló esetek a pénzhiány mellett a közigazgatás, elosztás, különösen a hírhédt provisorok korruptságának tudhatók be. A fizetetlen zsoldosok az ország népét rabolták, s ahogy még a XVI. században Forgách Ferenc nagyváradi püspök is írja: „a lakosságot inkább legyőzte a császári katonaság, mint az ellenség".101 A régi történetírás a feudális magyar hadseregről miint nemzeti hadseregről szeret beszélni, és szembeállítja az idegennek címzett zsoldos sereggel. Maguk a nyugati kortársak sem, látták így a helyzetet, és szívesen felcserélték volna a rendi felkelést egy jól fizetett zsoldos hadsereggel. De ennek gondolata csak vágyálom maradt, s hogy nem jöhetett létre, abban a magyar rendek éppoly bűnösek voltak, mint a Habsburgok. Thurzó György 1603-ban javasolja, hogy egy évig 4 forintért fogadjon az ország zsoldosokat. Az országgyűlés ezt a Mátyásék által támogatott javaslatot elvetette 1604-ben, mert bizonyos 'áldozatkészséget kívánt volna.102 így maradt továbbra is a nemesi felkelés és, a többnyire idegen vezetésű és rosszul fizetett zsoldos őrség. Ezeknek a zsoldos csapatoknak a szellemére jól rávilágítanak azok a beadványok, melyekkel elárasztották a nádort. Tele vannak panasszal, mert amint a bányavidéki végváraik őrsége írja 1609-ben Thurzó Györgyhöz: „nagy fizetetlenül éhei és mezítelenül hadnak bennüinköt, koldulásra jutunk ... palánkink eldűlő félben vannak" . .., majd rosszat sejtetően állapítják meg: „ha mi oly 'szerencsétlenség esik valamely yégházakón a tmii nyomorult állapotunknak miatta (mivelhogy minékünk az .éhei hálás miatt az helyekből ki kell szállainunk), mi semminek okai ne legyünk".10 3 Ilyen lázadásra, fosztogatásra beállított csapatokkal a Habsburgok nem érhettek el nagyobb eredményeket. A lévai vár német katonái kérik Bethlent bevonulása után, hogy bocsássa el szolgálatból őket, mert már 20 esztendeje katonáskodnak. Azonkívül elmaradt zsoldjukat ás szeretnék megkapni. 1619-ben a komáromi császári hajdúk. ígérik meg szűkszavúan, hogy ha 8 napon belül nem kapnak fizetést, á tál Inak Bethlenhez.10 4 A Habsburg-szolgálatban élő magyar katonákban egyre jobban kezd fellobbanni a nemzeti öntudat, mikor az erdélyi fejedelem ellen kell harcolniok. 1619-ben a Somogyii-féle ezredek fellázadnak Buquoi ellen, és a Wallenstein-vérteseket kell ellenük küldeni, kik le is vágják a magyar lázadókat.10 5 1623-ban egy külföldi jelentés szerint magúik a nyugati rész urai kérik, hogv a várakban németeket helyezzenek el egyenlő számiban a magyarok mellé.10 6 100 Baráth Tibor: A magyar állam adóügye 1605—1648. Századok, 1930. 621. 1. 101 História sui temporis, 346. 1., általában a viszonyokra, melyek többnyire a XVII. század első felében is jellemezték a helyzetet: Demkó Kálmán: Magyarország hadiereje a XVI, században. Hadtört. Közi. 1916—17. 102 Bors János: Az állandó hadsereg kérdése Magvarországon 1598—1715. Hadtörténelmi Közieménvek 1895. 108—109. 1. 103 Hadtörténelmi Közlemények 1894. 687. 1. 104 Történelmi Tár 1881. 331. 1. és 1879. 539. 1. 105 Gömöry G.: Egy magyar katona a XVII. század elejéről. Hadtörténelmi Közlemények 1888. 483. 1. 100 Történelmi Tár 1879. 530. 1. 24*
