Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
WITTMAN TIBOR birtokos, aki a nép felé nem tud osztá 1 ykorlá tain túllépni. De osztálya érdekeit az idegen elnyomók ellen következetesen képviseli, és éppen ezá'tal válik nemzeti hőssé, aki magasam kiemelkedik az uralkodóosztály többi tagjai közül.55 Megvetően nyilatkozik az urak kapzsiságáról, akik a „pártos urak", tehát a német érzelműek elkobzott jószágait „felsáfárlották", azaz Bethlen harcát arra használták ki, hogy rablásból meggazdagodjanak. Így pl. Rákóczi János vagy az a Monaki Miklós, aki néhány társával együtt a fejedelemtől felvette katonáira a zsoldpénzt, és ezekkel a katonákkal marhákat raboltak, majd elszöktek a hadseregből.5 6 Még sógorát, Rhédey Ferenc váradi' kapitányt is kénytelen figyelmeztetni, hogy „nem kellene kegyelmednek magát a sok jószágvétellel fogyatkoztatni".5 7 Az urak hozzá való csatlakozásában tehát nagy szerepet játszik a birtokszerzés vágya, maga a hadjárat pedig közvetlen előnyökkel jár a földesürak részére, mert Bethlen tőlük szerzi be a hadsereg szükségleteit. De ugyanilyen előnyöket elképzelhettek a Habsburg-király oldalán is, és átállás reményében vártak is. Így az urak csakhamar két irányba tekintenek, amint Bethlen kifejezi „neutralitást viselnek". Míg kiilszínre Bethlent szolgálják, közben már az udvarral egyezkednek, mint az a Széchy György, aki 1620-ban a besztercebányai országgyűlés idején 80 000 forintért az udvartól megszerzi Zólyomlipcse várát. Az adománylevél felsorolja Széchy Bethlen-ellenes érdemeit, és kötelezi őt a nemesség és a hajdúság lecsendesítésére.5 8 A főurak árulása mellett a vármegyék ingadozása szomorítja el a fejedelmet. Ez abban állott, hogy „accoimodálás", a győzteshez való alkalmazkodás formájában az új uralom mellé állnak, és pl. Kassán a nemesek tömegesen térnek át protestáns bitre.5 9 De nem értették, hogy Bethlen harca mennyire saját érdekük is, és nem támogatták őt, legfeljebb ideiglenesen és kényszerből. 1619. október 6-án még kénytelen Bethlen megállapítani, hogy „én mellém eddig egy úr, egy nemes ember nem jött, hanem csak az erdélyi haddal vagyok".0 0 Csak előnyomulása, sikerei hatására foglalnak nyíltabban mellette állást. Főleg azzal segíthették volna a megyék Bethlen hadseregét, hogy szállítóeszközöket bocsátanak rendelkezésére. Ez nem történt meg, az ágyúk, szerelvények vontatása nehezen megy. A nemesek — ahogy Bethlen írja -*— „minden barmokat havasokra hajtottak, és csak jó szót sem adnak a jámborok, mintha mi ellenségek volnánk úgy néznek bennünket".6 1 Az általános kép ez: „itt is nincsenek, ott is nincsenek, csak terengetik őket alá s fel". Tömeges jelenség a „szarkafészekben" ülő nemes. 1619 novemberének végén, mikor Bethlen Bécset szorongatta, és a reakció a Homonnai-féle intervenciót szervezte meg Bethlen hátában, a megyék nagyították Homonnai seregének számát, hogv a védelem ürügyén „inkább hon maradhassanak". Otthon is 55 A nemzetáruló jobboldali szociáldemokrata történetírás kizárólagosan és cinikusan mint nagybirtokost igyekszik Bethlent bemutatni, aki a rendek érdekeit aláhelyezi saját érdekeinek. Erdélyről mint a „nagybirtok hatalmának megőrzőjéről' beszél- Ágoston Péter: A magvar világi nagybirtok története, 1913. 187—88. 1 56 Pol. lev. 148. 156. I-57 Hadtörténelmi Közlemények 1894. 455. 1. 58 Jurkovich E,: Zólyomlipcse várának és uradalmának története. Hadtörténelmi Közlemények 1929. 270. í Széchy 1621 nyarán Bethlen győzelmeinek hatására kegyelemért fordul a fejedelemhez. 69 ... „Amint nemrég napról napra többen átmentek a pápista vallásra, úgy most is napról-napra többen visszatérnek a mi vallásunkra" — írja egy 1619-cs kassai röpirat Bethlen első támadása idején. Tört. Tár 1879. 250. I. e° Polit, lev. 140. I. Bethlen keserű szavai: Tört. Tár 1879, 250, 210. 1. Szádeczky: Bethlen Gábor levelei Illésházy Gáspárhoz. Magv. Tört. Tár XXVII. k. 1915. 32. 34, 35, 43, 50. 1. stb. n Polit, lev. 141. 1., ugyanerről: Tört. Tár 1879. 210. 1.
