Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354

isk BETHLEN GÁBOR MINT HADSZERVEZÖ I. A nagy erdélyi fejedelem, a szabadsághős Bethlen Gábor történeti szerepét és alakját haladó kortársai lényegesen magasabbra értékelték, mint a későbbi feudális-burzsoa magyar történetírás. Kemény János olyanról beszél Bethlenről, mint „kihez hasonló Mátyás királytól fogva, és István királyon (Báthory István) kívül nem hallatott".1

A külföldi Habsburg-ellenes kortársak szemében úgy él alakja, „mint a villám, hirtelen jön és mindent elsöpör, ezért az osztrákok jobban félnek tőle, mint akárki más fejedelemtől vagy királytól Európában."2 Még a Habsburg-vonaltól nem fertőzött nyugati burzsoá tudományos közvélemény is egészében pozitívabban fogta fel Bethlen történeti pályáját, mint a reakciós magyar történetírás.3

Ez utóbbin sötét foltként hagvta rajta bélvegét az elmúlt évszázadok uralkodóosztályának hazaáruló, klerikális, habsburgi szelleme. Bethlent már a császári körök és németes érzelmű magyar ellenségei (kiket ő „német magyaroknak" nevezett) képtelen hazugságokkal rágalmazták, mivel nem bírtak vele a harcmezőn, nyelvükkel igyekeztek bemocskolni. A Khlesl, Pázmány, Eszterházy, Dóczy stb. által Bethlenről alkotott kép maradt rá a klerikális magyar történetírásra, mely Bethlenben egyszerű pártütőt lát, ki egyéni érvényesüléséért lázadozik, és jól ért a tettetéshez, a „simulandi ars"-hoz (Pray).

4 Ez a történetírás a „cselszövényes*, „nyughatatlan elméjű" fejedelemmel szemben Eszterházvék „buzgó hazafiságát" állítja történelmi példaképül, mint ahogy Jászay Pál is teszi.5

Ez a 1 Kemény János önéletírása, 146. 1. (Kiadta'Szalay László, Magv. Tört. Emlékek Bp. I. 1856.) 2 Rusdorf: Mémoires et négotiations secrètes, Lincse 1789. II. 99. * Az Encyclopaedia Britannica mint „századának egyik legfeltűnőbb s legeredetibb személyéről" beszél, és a török ellen való fordulást mint „élete nafíy törekvését ( és tárgyát" említi, melyről le kellett mondania. (11. kiad. 3—4. köt. 830.). Ugyanígy a Grande Encvclopédie is, 6. köt. 525. 1., valamint a holland történetírás, mely IV. Hen rikkel veti egvbe, és kiemeli a vallási szempontokon való felülemelkedést, valamint azt. hogv a törökkel szemben a kereszténység érdekeit védte. (Miklós Ödön- Bethlen Gábor és.a holland diplomácia, Protestáns Szemle 1929. 597, 607—608. 1.) Viszont a Cambridge Modern History már „kétszínűnek" és „félbarbárnak" jellemzi Bethlent. 4 Pray: Gabrielis BetMenii princinatus 1816 I., előszó. 8 Tudománytár 1837, II. 39, 50—51. 58. 1. Hogy a velenceiek gyakran nevezték Beth'ent ..astuto vo'oone"-nak (ravasz róka), az könnyen érthető. (V. ö. Balla<>i Aladár: Wallenstein horvát karabélyosai, Budapest 1882. 113—114. 1.) De a fondorkodás mellett még az iszákosság vádjával is beszennyezte a klerikális történetírás a fejedelem alakját, amint ez a Habsburg-hű Gindelynek a harmincéves háborúról szóló nagy munkájában található, mely sokáig egyedül tájékoztatta Bethlenről a külföldi közvéleményt a klerikális beállítás és egyoldalú forrásanyag alapján. E „dynasticuá színezet" ellen Károlyi Árpád: Bethlen Gábor levelei. Néhány történelmi tanulmány, Bp 1930 400-401. 1.