Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Grekov; B. D. : Hogyan hajtjuk végre a J. V. Sztálin "Marxizmus és nyelvtudomány" c. munkájában kitűzött feladatokat 309
в. d. gre ко v számos előadást vitattak meg, ezek között P. N. Tretjakov előadását: „Sztálin a nyelvről, mint az emberek érintkezésének eszközéről a társadalomban" és B. A. Ribakov, a történettudományok doktorának előadását: „A nyelv keletkezéséről szóló sztálini tanítás". Az Intézet tudományos kutatómunkájának 1951. évi tervében pótlólag bevették a következő témát: „Az etmogenetikai kutatások módszertana a nemzetről és a nyelvről szóló sztálini tanítás megvilágításában"; ezt a témát a Történelmi és Filozófiai Osztály más intézeteivel együtt dolgozzák ki. Az Intézet felülvizsgálja az „Adatok és kutatások a Szovjetunió archeológiája területéről" című sorozat sajtó alá rendezett köteteit (19—29. sz.), valamint az 1950-ben befejezett gyűjteményeket, monográfiákat és újból kiadott munkákat, ezek között Tretjakov könyvét: „A keleti szláv törzsek"-et. Hatalmas jelentősége van Sztálin elvtárs nyelvtudományi . munkáinak a nyelvészettel szorosan összefüggő néprajz számára is. Közismert, hogy a néprajz területén is érvényesültek azok a hibák, amelyek Marr és követői úgynevezett „új nyelvelmélet"-e hibás tételeinek kritikátlan elfogadásából fakadtak. Különösen megmutatkozott ez a vallás történetének, a gondolkodás és a beszéd fejlődési szakaszainak kutatásában és az etnogenezis problémáinak kidolgozásában. Sztálin elvtárs munkái, amelyek megmutatták a marri „elméletek" egész helytelenségét, új perspektívákat tártak fel a néprajzosok, antropológusok ésfolkloristák előtt. Sztálin elvtárs munkái elméleti gazdagságának elsajátítása és alkotó felhasználása került a Néprajzi Intézet figyelmének középpontjába. A Néprajzi Tntézet ezeknek a feladatoknak megvalósítása érdekében számos intézkedést hajtott végre, amelyek közül különösen ki kell emelni a következőket: Sztálin elvtárs útmutatásainak megvilágításában felülvizsgálták az Intézet munkáit, amelyeket 1950 második felében adtak nyomdába; részletesen és kritikailag felülvizsgálták a folklorisztika területén végzett munkákat, ahol Marr hatása szorosan összefonódott Veszjelovszkij burzsoá iskolájának hatásával; már 1951 februárjában megkezdték a nagy előkészítő munikákat ahhoz а tudományos ülésszakhoz, amelyet az etnogenetikai kutatások metodológiájának szentelnek, a nemzetről és a nyelvről szóló sztálini tanítás megvilágításában. Az 1951 január 23-tól február 3-ig megtartott néprajzi tanácskozáson, amelyen résztvettek a szövetséges köztársaságok képviselői, a Szovjet Tudományos Akadémia fiókjainak és a különböző intézeteknek képviselői, meghallgatták Csebokszarov professzor előadását: „Az etnogenezis problémái tanulmányozásának jelenlegi állása és soronlévő feladatai I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak megvilágításában" címmel. A tanácskozás kijelölte a néprajz munkájának átállítására alkalmas módszereket. A Szovjet-Baltikum folkloristáinak rigai konferenciáján V. I. Csicserov, a történettudományok doktora előadást tartott „A marrizmus elleni harc kérdései a folklorisztikában" címmel. Meg lehet említeni még az Intézet munkatársainak cikkeit és munkáit azokról a kérdésekről, amelyek közvetlenül összefüggenek Sztálin elvtárs munkáival, mint például Sz. P. Tolsztov professzor cikke, „I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáinak jelentősége a szovjet néprajz fejlődése szempontjából1 („Szovjetszkaja Etnografia" 1950.' 4. sz.), V. V. Bugyin speciális kutatását, amely a beszéd keletkezésének és fejlődésének problémájával foglalkozik és a Marr-féle koncepciók ellen irányul. A Néprajzi Intézetnek hatalmas munkát kell végeznie Sztálin elvtárs útmutatásaínak gyümölcsöző alkalmazása terén az Intézet által előkészített, „A világ népei" című sokkötetes kiadványban. Átszervezi munkáját a Szlavisztikai intézet is, ez az összetett intézet, amelynek kötelékében történészek, nyelvészek és irodalomtörténészek dolgoznak.
