Századok – 1951
KRÓNIKA - 285
K R Ó N I K A A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT NYILVÁNOS IGAZGATÓVÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE A Társulat 1951 július 30-án nyilvános igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen megjelent Révai József népművelési miniszter, a Társulat díszelnöke, Molnár Erik igazságügyminiszter, Kossuth-díjas akadémikus és számos vendég. Az ülés napirendje a következő pontokból állott: 1. Főtitkári beszámoló. 2. Elnöki bejelentés. 3. Pályadíjak kiosztása. Andics Erzsébet elnök nyitotta meg az ülést, majd Elekes Lajos tartotta meg főtitkári beszámolóját. Bevezetőben elmondotta, hogy a történettudomány ötéves tervében megjelölt feladatok végrehajtása során már értünk el mérni eredményt, ugyanakkor „számot kell vetnünk távlataink, feladataink további nagyarányú növekedésével a kultúrforradalom kibontakozása, dolgozó népünk újtípusú hazaszeretetének elmélyülése, a történelmi ismeretek iránt minden vonalon követelő erővel megnyilvánuló érdeklődés nyomán". „Folyóiratunk, a Századok az elmúlt évben behozta régről eredő lemaradását: két vaskos kötete jelent meg, a harmadik rövidesen elhagyja a sajtót. Tartalma változatosabb lett, s közelebb jutott azokhoz a nagy aktuális feladatokhoz, melyeket a békeharc, a szocializmus építése állít dolgozó népünk elé. Szerkesztőségébe befutó cikkanyagának felduzzadása a történészek növekvő érdeklődését tükrözi. Különlenyomatsorozata, a „Történettudomány Kérdései", mely a folyóirat főbb cikkeit brosúra formájában teszi közzé, növekvő érdeklődést, mondhatni népszerűséget vívott ki. Jelentőségének növekedését mutatja többek közt, hogy a Társadalmi Szemle, s mellette Pártunk központi lapja, a Szabad Nép hosszabb cikkben méltatta fejlődését s egyben hasznos kritikai szempontokat adott további fejlesztéséhez. Kossuth-sorozatunkban megjelent az Országgyűlési Tudósítások 3. kötete s röviddel ezelőtt látott napvilágot egy újabb, közel ezer oldalas kötet Barta István gondozásában, mely Kossuth működését az utolsó rendi országgyűlésen, s 48-as forradalmunk kezdetén világítja meg. Ez utóbbi első tagja egy ötkötetes sorozatrésznek, mely Kossuth 48/49-es működését öleli fel: Társulatunk azzal is áldozni kíván Kossuth nagy emlékének, hogy a további köteteket jövőre, születése 150. évfordulójára elkészíti. (Hármat, a Függetlenségi Nyilatkozatig terjedőket, még 1952 folyamán, az utolsót 53 elején megjelenteti.) Kiadványi tervünk teljesítése során megjelent Ember Győző könyve a 48-as parasztmozgalmakról, s Fekete Sándornak előző pályázatunkon első díjat nyert munkája a márciusi ifjakról. Rövidesen megjelenik „A szabadságharc főúri árulói" c. nagy forráskiadványunk egyik kötete Andics Erzsébet tollából. Elkészült és nyomdában, ill. szedés alatt van Mérei Gyula könyve az 1848 előtti magyar iparfejlődésről, Léderer Emmáé az ipari kapitalizmus magyarországi kialakulásáról, továbbá a XVI—XIX. sz.-i jobbágylevelekből készített forráspublikáció, melyet Balázs Éva rendezett sajtó alá. Hamarosan nyomdába kerül Benda Kálmán munkája. „A magyar jakobinus-mozgalom irattára" két kötete is. A beszámoló kiemelte a megjelent és készülő kiadványok szerepét az egyetemi tankönyvek előkészítésében és alátámasztásában. Megállapította ugyanakkor azt is, hogy néhány fontos területen lemaradás mutatkozik. Így a legújabb kor kutatásában meglévő hiányok pótlása terén, továbbá olyan nagyjelentőségű tárgykörökben, mint a magyar-orosz történelmi kapcsolatok, kultúránk fejlődése, történetírásunk haladó hagyományai. Ezt a lemaradást a többi történetkutató szervvel együttműködőeli mielőbb ki kell küszöbölni. örvendetes eredményként emlékezett meg a főtitkár arról, hogy a kutatómunkába egyre több régi szakembert és mellettük tehetséges fiatalokat sikerült bekapcsolni. A vidéki kutatók is megmozdultak s ezen a téren a Társulatunk vidéki szervezeteinek irányításával működő munkaközösségek is eredményes munkát végeztek. A kutatók körének további kiszélesítését célozta a Munkásmozgalmi Intézettel közösen meg-