Századok – 1951

SZEMLE - Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez (ism. Barta István) 263

EMBER GYŐZŐ: IRATOK AZ 1848-1 MAGYARORSZÁGI PARASZTMOZGALMAK TÖRTÉNETÉHEZ (Bpest, Közoktatásügyi Kiadd, 1951. 280 1. + 1 térkép.) Számos úttörő jellegű közigazgatástörténeti munkája után Ember Győző a közelmúltban bocsátotta közre levéltári leltárát, (Az 1848—49-i minisztérium levéltára) amely nemcsak az anyag pontos és szakszerű ismertetésével tesz nagy szolgálatot a 48-as forradalom és szabadságharc egyre szélesebben kibontakozó kutatásának, de alapvető munkát végez a rendi korszakot felváltó polgári kormány és hivatalszervezet kialakulásának és működésének feltárása terén is. Korábbi munkáihoz hasonlóan ezt is a lelkiismeretesség, a tények tisztelete és az igazság szeretete jellemzi; ezek a tulajdonságok az elindítói annyi más polgári tudósunkhoz hasonlóan Emberben is annak a folyamatnak, amely a népünk életében bekövetkezett nagy fordulattal párhuzamosan, vagy azt nyomon követve, rávezette őt arra ,a felismerésre, hogy a történettudomány feladata elsősorban a dolgozó nép igazságának keresése. A holt levéltári anyagban, amellyel először csak leltári, rendezési szempontból foglalkozott, így látta meg azokat a kérdéseket, amelyekkel korábbi történetírásunk, alkalmazkodva az uralkodó politikai és társadalmi rendszer igényeihez, nem tartotta szükségesnek foglalkozni. A kitágult látókör és a fejlődő szemlélet első eredménye ezen a téren a Magyar parasztmozgalmak 1848-ban c. tanulmány a Forradalom és szabadságharc c. centenáris kötetben; ez a tanulmány gyökerükben fogta meg a 48-as jobbágyfelszabadítással kapcsolatos problémákat s gazdag bizonyító anyagával lényegesen hozzájárult az első magyar polgári forradalom társadalmi mozgalmainak megértéséhez. Ember új kötete szoros kapcsolatban áll ezzel a tanulmánynyal, lényegében azt a dokumentációs anyagot tartalmazza, amelyre a fenti tanulmány épült, de kibővítve és olyan rendszerben, amely már több, minit egyszerű, forráskiadvány. Éppen ezért ismertetésünk során nem szükséges részletesen kitérnünk a problémáknak arra a sorára, amelyek parasztságunk életében különösen a 48-at megelőző évtizedekben éleződtek ki és sok vonatkozásban éretté tették a forradalomra. A kötet, amely a parasztmozgalmakra vonatkozó forrásanyagot kerületenként és megyénként tagolja, részletesen, az egyes megyékre vonatkozóan ismerteti azt a statisztikai anyagot, amely az említett tanulmányban összesítve van meg (Forradalom és szabadságharc, 196 és köv. 1.); képet nyerünk e statisztikai adatok alapján nemcsak a megye lakosainak számáról, nemzetiségi összetételéről, a hasznothajtó földterület nagyságáról, hanem pontosan megtudjuk azt is, hogy mekkora az úrbéri telkek száma, területe s a parasztságnak az a rétege, amely a jobbágyfelszabadítással szabaddá lett az általa művelt földdel együtt. Megmutatják ezek az összeállítások nemcsak azt a tényt, hogy a földtulajdon nagy többsége az úrbéri törvény életbeléptetése után is a birtokos osztály kezén maradt, biztosítva gazdasági és politikai hatalmának további előfeltételeit, hanem azt is, hogy milyen sokan tartoznak a parasztság azon rétegeihez, akiknek anyagi helyzetén a 48-as márciusi törvényhozás cs^k keveset vagy egyáltalán semmit sem változtatott. A kötet forrásanyaga az egyes megyékre konkretizálva, gazdagon alátámasztja mindazokat a megállapításokat, amelyeket Ember fenti tanulmányában a 48-as parasztkérdés megoldatlan problémáiról, mint a feszültség, a forradalmi hajlam és a fel-feltörő megmozdulások közvetlen okairól tesz. A parasztság elégedetlen a törvényhozás eredményeivel, amelyek csak az első lépéseket tették meg a feudalizmus korlátainak lebontásához, be akarja fejezni a felszabadítás művét és minden rétege azon a ponton megy támadásba, ahol érdekei a legérzékenyebb csorbát szenvedték. Az úrbéri telkekkel együtt felszabadult jobbágyság elsősorban a régi úrbéri rendezések, összesítések, legelőelkülönözések során szenvedett sérelmeit akarja forradalmi úton orvosolni. A majorsági földeken gazdálkodó szegődményesek megtagadják a földesúrnak járó szolgáltatások teljesítését, a zsellérek földosztó mozgalmakat kezdemé-