Századok – 1951

SZEMLE - Magyar Történeti Bibliográfia (ism. Siklós András) 258

MAGYAR TÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIA 1825-1867. I, III. (Bpest, Akadémiai Kiadó, 1950. 118, 407 1.) A „Magyar Történeti Bibliográfia" első köteteinek megjelenése kétségkívül jelentős és mindezideig kevéssé méltatott eseménye tudományos életünknek. Történeti bibliográfia összeállításának gondolata alapjában véve nem újkeletű. A Magyar Tudományos Akadémia már 40 évvel ezelőtt magáévá tett egy erre vonatkozó tervet. Ez a terv azonban — jellemzően a magyar úriosztály kultúrpolitikájára — négy évtizeden keresztül csak terv maradt. Ha ma a „Magyar Történeti Bibliográfia" első kötetei napvilágot látnak, úgy ez újabb bizonyítéka annak, hogy tudományos életünk előrehaladása elválaszthatatlan az ország felszabadulásától, a népelnyomó uralkodó osztály hatalmának megtörésétől-A Vörös Hadsereg győzelme, hazánk felszabadulása, a munkásosztály hatalmának megteremtése azonban nemcsak a munka létrejöttét tették lehetővé. A Magyarországon végbement hatalmas társadalmi átalakulás a munka szerkesztői számára ahhoz is lehetőséget adott, hogy munkájukat olyan terjedelemben és olyan színvonalon valósítsák meg, ami a múltban bizonnyal lehetetlen lett volna. Mi az új a most megjelenő bibliográfiában a mult terveihez képest? Az új kétségkívül az, hogy a munka szerkesztői a bibliográfia összeállításánál tudatosan a marxizmus-leninizmus szempontjait igyekeztek érvényesíteni. Mit jelent a marxizmus-leninizmus szempontjainak alkalmazása ennél a munkánál? A marxizmus-leninizmus szempontjainak alkalmazása itt elsősorban azt jelenti, hogy a szerkesztők bátran szakítottak az eddigi bibliográfiáknál használatos összeállítási elvekkel. Az eddigi bibliográfiák a rendezés legfőbb alapelvéül a betűrendet tekintették, amennyiben pedig tárgyszerinti csoportosítást alkalmaztak, ez a csoportosítás idealista szemléletüknek megfelelően, különösen a társadalomtudományoknál, a valóság kihámozását egyenesen megnehezítette. A most megjelenő bibliográfia a betű, idő és tárgykör szerinti csoportosítást egyidejűleg alkalmazza. Alapbeosztása a történelmi materializmus elvein épül fel. A szerkesztők munkájukat négy kötetre tervezik. Az első kötet az általános rész, a marxizmus-leninizmus klasszikusainak utalásait, a korszakra vonatkozó összefoglaló műveket, segédkönyveket, földrajzi leírásokat, helytörténeti, demográfiai munkákat tartalmaz. A második — egyelőre még előkészítés alatt álló — rész gazdasági vonatkozású anyagot fog tartalmazni. A harmadik kötetben a politikai és ideológiai munkák, ennek keretén belül a politika, jog, oktatás, tudomány, művészet, sajtó, vallás, egyház tárgykörére vonatkozó anyag foglal helyet. A negyedik — egyelőre még ugyancsak előkészítés alatt álló •— kötet a nemzetiségekre vonatkozó irodalmat fogja felölelni. Az egész munkát egy részletes földrajzi, személynév és tárgymutató kötet zárja le. A bibliográfia — mint ebből a felsorolásból is kitűnik — helyesen túllépi a szorosan vett politikai harcok történetének kereteit. Lapjain a látszólag szürke könyvcímeken keresztül, az 1825—1867 közötti évek, hazánk története e jelentős, eseményekben, harcokban, tanulságokban gazdag és mindmáig teljesen még fel nem tárt időszakának egész élete elevenedik meg. A lényegében helyes tárgyi beosztás a könyvet kiemeli a szűk bibliográfiai keretekből és a kort önállóan is szemléltetni képes, érdekes olvasmánnyá teszi. A helyes szempontok felvetése természetesen pártos állásfoglalást is jelent. Lehetővé teszi olyan dolgok kiemelését, amelyekről történészeink mindezideig nem sokat tudtak, vagy amelyek felett, különösen a múltban, könnyen elsiklottak. A marxizmusleninizmus klasszikusainak útmutatására, a munkás- és parasztmozgalmak kérdésére gondolok itt elsősorban. Amikor a szerkesztők könyvük legelejére a marxizmus-leninizmus klasszikusainak ez időszak magyar történetére vonatkozó írásait és utalásait tették„ ez nyilván nemcsak útbaigazítás, hanem helyesen, útmutatást is jelent a történelemmel foglalkozók számára. Es hasonló a helyzet a munkás- és parasztmozgalmakkal kap-