Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Zsuzsanna: Adalékok a Vatikán politikájához az 1929-33-as világgazdasági-válság éveiben 239
260 kulcsár zsuzsánna A Vatikán elutasítja még a gondolatát is annak, hogy az üldözött munkások érdekében közbenjárjon. Világos tanúbizonyságát adja ezzel annak, hogy semmiféle eszközt nem talál elég keménynek a forradalmi munkásosztály elnyomására. Egyszersmind azt is megmutatja, amint azt a követ jelentésében is leszögezi, hogy a Vatikán nyíltan az európai burzsoázia legagresszívabb, legreakciósabb része mellé állt. Ugyanakkor, amikor a Vatikán szoros kapcsolatban volt az Európában kialakult fasiszta tömbbel, nagy igyekezettel ápolta jó kapcsolatait az Amerikai Egyesült Államokkal iis. Barcza követ több jelentésben számol be e baráti viszony egyre szorosabbá válásáról. „Ilyen körülmények között a Szentszéknek nem maradt más hátra, mipt pénzügyileg majdnem teljesen a tengerentúli nemzetek áldozatkészségére számítani. Ez a számítás annyiból be is vált, hogy ma már a Szentszék összes jövedelmeinek circa 75—80°/o Amerikából főleg az Északamerikai Egyesült Államokból folyik be. Az ottani katholikusság igen számottevő összegeket bocsájt a Pápa rendelkezésére és a tavaly történt például az az eset, hogy egy igen gazdag amerikai egy millió dollárt adományozott a Pápának teljesen szabad rendelkezésére. Az amerikai püspökök igen szép eredménnyel gyűjtenek, úgy hogy amint hallom, a nagyobb városokban egy egy vasárnapi prédikáció után igen könnyen összegyűlik 10—20 000 dollár. Ezen összegeket a Szentszék elsősorban az elég költséges vatikáni üzem fenntartására, de ezenfelül még mindenféle építkezésekre is fordítja. Amint mondják, a Szentszék most egy amerikai pénzcsoporttal egy hoszszúlejáratú 1,500.000 dollárt kitevő kölcsönről is tárgyalna. Ezek után érthető, miért kényeztetik annyira a Vatikánban az amerikaiakat és miért hangoztatja a Pápa valahányszor amerikaiakat fogad, annyira az amerikai nagylelkűséget és áldozatkészséget."34 / „... ma talán az U. S. A. a legnépszerűbb állam a Vatikánban. Az amerikaiaknak minden kívánságát meghallgatják és annak lehetőleg eleget is tesznek, mert ezen kívánságok rendesen egyidejűleg egyházi célokra átadott számottevő dollárösszegek kíséretében nyilváníttatnak,"35 „Ami az Északamerikai Egyesült Államokat illeti, úgy ott a római katolikusok száma kb. 30 milliónyi, ezek azonban, eltekintve az ottélő, Európából nemrég bevándorolt, de naturaüzált hívektől, rendesen igen vagyonosak lévén, az egyházat anyagilag nagy mértékben támogatják. Érthető tehát, hogy azt mondják, hogy egy amerikai püspök a Vatikánban mindent el tud érni, mert rendesen nemcsak hittel a szívében, de csekkönyvvel a zsebében is jelenik ott meg."3 6 A Vatikán az Amerikából húzott hatalmas összegeket főként a nagytőkésektől nyeri. Az amerikai nagytőke már -korán felismerte a Vatikában a kitűnő szövetségest, amely eszköznek kínálkozott népelnyomó, Imperialista politikája számára. A pápaság Amerikában is a finánctőke legagresszívabb részének szövetségese volt és összekötő kapcsot képezett közte s az európai fasiszta blokk között. Az a szerves együttműködés tehát, amely jelenleg a Vatikán és az USA közt megfigyelhető, már a két világháború közti időben kezdődött. A Vatikán, miután csalódott abban, hogy egy európai fasiszta tömb a német nácik vezetésével legyőzi a Szovjetuniót és megsemmisíti a forradalmi munkásmozgalmat, a második világháború óta a mindinkább fasizálódó Északamerikai Egyesült Államokba veti reményét s hajlandó minden lakájszolgálatra a nemzetközi reakció vezetőjének oldalán. A magyar követ jelentéseiből közölt néhány szemelvény is bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Vatikán a két világháború között ugyanazt a politikát folytatta, mint ma. A pápaság akkor a Szovjetunió, a munkásosztály, a haladás és a béke legádázabb ellenségei közé tartozott, s ma is azok közé tartozik. KULCSÁR ZSUZSANNA 34 Küm. Pol- 54. 1928. 1178. sz, 1928. márc. 6. 35 Küm. Pol. 54. 1929. 2629. sz. 1929. jún. 30. 36 Küm. Pol. 54. 1934. 109. sz- 1934. jan. 6.
