Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Zsuzsanna: Adalékok a Vatikán politikájához az 1929-33-as világgazdasági-válság éveiben 239

260 kulcsár zsuzsánna A Vatikán elutasítja még a gondolatát is annak, hogy az üldözött mun­kások érdekében közbenjárjon. Világos tanúbizonyságát adja ezzel annak, hogy semmiféle eszközt nem talál elég keménynek a forradalmi munkásosz­tály elnyomására. Egyszersmind azt is megmutatja, amint azt a követ jelenté­sében is leszögezi, hogy a Vatikán nyíltan az európai burzsoázia legagresszí­vabb, legreakciósabb része mellé állt. Ugyanakkor, amikor a Vatikán szoros kapcsolatban volt az Európában kialakult fasiszta tömbbel, nagy igyekezettel ápolta jó kapcsolatait az Ame­rikai Egyesült Államokkal iis. Barcza követ több jelentésben számol be e baráti viszony egyre szorosabbá válásáról. „Ilyen körülmények között a Szentszéknek nem maradt más hátra, mipt pénzügyileg majdnem teljesen a tengerentúli nemzetek áldozatkészségére számí­tani. Ez a számítás annyiból be is vált, hogy ma már a Szentszék összes jövedel­meinek circa 75—80°/o Amerikából főleg az Északamerikai Egyesült Államokból folyik be. Az ottani katholikusság igen számottevő összegeket bocsájt a Pápa rendelkezésére és a tavaly történt például az az eset, hogy egy igen gazdag ame­rikai egy millió dollárt adományozott a Pápának teljesen szabad rendelkezésére. Az amerikai püspökök igen szép eredménnyel gyűjtenek, úgy hogy amint hallom, a nagyobb városokban egy egy vasárnapi prédikáció után igen könnyen össze­gyűlik 10—20 000 dollár. Ezen összegeket a Szentszék elsősorban az elég költsé­ges vatikáni üzem fenntartására, de ezenfelül még mindenféle építkezésekre is fordítja. Amint mondják, a Szentszék most egy amerikai pénzcsoporttal egy hosz­szúlejáratú 1,500.000 dollárt kitevő kölcsönről is tárgyalna. Ezek után érthető, miért kényeztetik annyira a Vatikánban az amerikaiakat és miért hangoztatja a Pápa valahányszor amerikaiakat fogad, annyira az amerikai nagylelkűséget és áldozatkészséget."34 / „... ma talán az U. S. A. a legnépszerűbb állam a Vatikánban. Az ameri­kaiaknak minden kívánságát meghallgatják és annak lehetőleg eleget is tesznek, mert ezen kívánságok rendesen egyidejűleg egyházi célokra átadott számottevő dollárösszegek kíséretében nyilváníttatnak,"35 „Ami az Északamerikai Egyesült Államokat illeti, úgy ott a római katolikusok száma kb. 30 milliónyi, ezek azonban, eltekintve az ottélő, Európából nemrég be­vándorolt, de naturaüzált hívektől, rendesen igen vagyonosak lévén, az egyházat anyagilag nagy mértékben támogatják. Érthető tehát, hogy azt mondják, hogy egy amerikai püspök a Vatikánban mindent el tud érni, mert rendesen nemcsak hittel a szívében, de csekkönyvvel a zsebében is jelenik ott meg."3 6 A Vatikán az Amerikából húzott hatalmas összegeket főként a nagy­tőkésektől nyeri. Az amerikai nagytőke már -korán felismerte a Vatikában a kitűnő szövetségest, amely eszköznek kínálkozott népelnyomó, Imperialista politikája számára. A pápaság Amerikában is a finánctőke legagresszívabb részének szövetségese volt és összekötő kapcsot képezett közte s az európai fasiszta blokk között. Az a szerves együttműködés tehát, amely jelenleg a Vatikán és az USA közt megfigyelhető, már a két világháború közti időben kezdődött. A Vati­kán, miután csalódott abban, hogy egy európai fasiszta tömb a német nácik vezetésével legyőzi a Szovjetuniót és megsemmisíti a forradalmi munkásmoz­galmat, a második világháború óta a mindinkább fasizálódó Északamerikai Egyesült Államokba veti reményét s hajlandó minden lakájszolgálatra a nem­zetközi reakció vezetőjének oldalán. A magyar követ jelentéseiből közölt néhány szemelvény is bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Vatikán a két világháború között ugyanazt a politikát folytatta, mint ma. A pápaság akkor a Szovjetunió, a munkásosztály, a hala­dás és a béke legádázabb ellenségei közé tartozott, s ma is azok közé tartozik. KULCSÁR ZSUZSANNA 34 Küm. Pol- 54. 1928. 1178. sz, 1928. márc. 6. 35 Küm. Pol. 54. 1929. 2629. sz. 1929. jún. 30. 36 Küm. Pol. 54. 1934. 109. sz- 1934. jan. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom