Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kulcsár Zsuzsanna: Adalékok a Vatikán politikájához az 1929-33-as világgazdasági-válság éveiben 239

ADALÉKOK A VATIKÁN POLITIKÁJÁHOZ AZ 1929—33-ÁS VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉVEIBEN A XX. században, különösen az első "világháború óta egyre világosabban bontakozik ki a Vatikán valóságos szerepe és politikája. Mindinkább megmutatkozik, mennyire igyekszik a pápaság a burzsoázia uralmát alátámasztaná. A munkásmozgalom erősödése következtében a Vatikán egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait a finánctőkével. A burzsoázia, amely a polgári forradalmak idején még harcolt az egyház ellen, az imperializmus időszakában már kapva-kapott a pápával való szövetségen. Lenin rámutat ennek okára: a burzsoázia „a növekvő és erősödő proletariátustól való félelmében támogat mindent, ami maradi, halódó, középkori. Az elhaló burzsoázia egyesül minden, magát túlélt és túlélő erővel, hogy megmentse az ingadozó bérrabságot".1 A maradi, reakciós erők között, amelyekkel a burzsoák szövetkeztek, első helyen állt a Vatikán. A katolikus egyház központja a maga reakciós ideológiájával, jól kiépített nemzetközi szervezetével a finánctőke támasza, csatlósa lett. Igyekezett és igyekszik a dolgozó tömegek öntudatosságát megakadályozni, harcos akaratát lefegyverezni. A pápaság ilyenirányú tevékenysége méreteiben és intenzitásában erősen megnövekedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után. A Vatikán főfeladatának tekintette és tekinti a Szovjetunió és a dolgozó tömegek forradalmi mozgalma elleni harcot. A Vatikán egész működését igyekszik a vallás misztikájába burkolni, de kevés sikerrel. A dolgozó tömegek egyre jobban látják a pápaság valódi arcát. A Vatikán politikájának helyes megismerésében jelentős részük van azoknak a haladó jellegű könyveknek, amelyek az utóbbi időben e tárgyról megjelentek.2 A Vatikán politikájára bizonyos fényt vetnek azok a jelentések is, melyeket a vatikáni magyar követség küldött haza. Jelen cikknek az a célja, hogy az Országos Levéltárban őrzött követi jelentések egy részének szemelvényes közlésével 'hozzájáruljon a Vatikán haladásellenes működésének megismeréséhez. A szentszéki magyar követség jelentései különösen az 1929—33-as világgazdasági válság éveiben vetnek éles fénvt a pápai szék egész tevékenységére. Barcza György — akarata ellenére — találó képet fest arról, hogyan szolgálta ki a katolikus egyház központja a burzsoázia s azon belül a nemzetközi finánctőke legreakciósabb részének érdekeit a válság következtében rendkívül kiéleződött helyzetben. A válság, amint azt a jelentésekből is látjuk, állandóan és igen erősen foglalkoztatja a pápát és környezetét. E nagy érdeklődésnek több oka van. A pápa, aki óriási vagyonnal és jövedelemmel rendelkezett, egyrészt mint a 1 Lenin: Vál. Műv. I. Szikra, Bp., 1949. 813. 2 Manhattan: A Vatikán a haladás ellen- Szikra. Bp., 1950. 0 Sejnman: A Vatikán ideológiája és politikája az imperializmus szolgálatában. Szikra. Bp. 1950. A