Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kálmán: Stromfeld Aurél a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 213
stromfeld aurél 23$ VI. 5-én: harc Németinél, Korpona elfoglalása, VI. 6-án: Selmecbánya elfoglalása, , VI. 7-én: előnyomulás és bevonulás Zólyomba és Garamberzencére, VI. 9—10: menet vissza Lévára, ^ VI. 11—12: döntő beavatkozás a második lévai csatába.5 3 Láthatjuk tehát, hogy a merész és szellemes megoldású hadműveletekben bővelkedő felvidéki hadjáratban kiemelkedik a munkás és nemzetközi ezredek öntudatos proletár fegyelme, győzniakarása, szívóssága és kiváló harci szelleme. Stromfeld nagyvonalú hadvezetésére jellemzők azok a feladatok, amelyeket a magyar Vörös Hadsereg elé tűzött. Intézkedéseiből világosan látszik az a törekvése, hogy a szembenálló ellenséget különválassza egymástól és egyenként megverje. Ehhez az erőit úgy csoportosította, hogy az ellenséggel szemben legalább viszonylagos, vagy helyi túlerőt hozzon létre és mihelyt az egyik ellenfelet megverte, azonnal rátört a másikra. Ezt az elvet alkalmazta a kisebb, hadosztály, dandár viszonylatú harcokban és hadműveletekben, valamint hadászati vonatkozásban is. A rendelkezésre álló erőket igyekezett a döntő helyen a legösszevontabban alkalmazni. A támadás sikere érdekében, ha kellett, merészen bevetette a hadsereg utolsó tartalékait is és ezt a tényt a csapatok nagyobb erőkifejtésének kiváltása céljából azok tudomására is hozta. Intézkedései törhetetlen támadó szellemét, győzelmi akaratát sugározták, elvárta a csapatoktól és parancsnokoktól a támadások „minden sablontól mentes, merész végrehajtását". Ez a gondolat tükröződik vissza a május 27-én kiadott intézkedéséből is, melynek befejező szavai a következőképpen hangzanak: „A hadseiregparancsnokság megjegyzi, hogy ezzel az intézkedéssel az összes tartalékait egy határozott célra bevetette, így ezen hadmüveletek sikerétől nagyon sok függ. Elvárja tehát a hadseregparancsnokság, hogy úgy a parancsnokságok, mint a csapatok a legnagyobb eréllyel, körültekintéssel és sablonoktól ment merészséggel hajtsák végre fenti irányelveket. Ez utóbbi parancs valamennyi parancsnokságoknál és csapatoknál úgy a parancsnok, mint politikai megbízottaknak behatóan megmagyarázandó."64 A támadási intézkedés nagyvonalúsága mellett felhívta a figyelmet a támadást előkészítő politikai munka jelentőségére, mint az az idézett parancshoz hasonló több intézkedésből is kitűnik. Stromfeldnek figyelme hadvezéri elgondolásai és céltudatos általános intézkedései mellett kiterjedt a hadműveleti és harcászati vezetés részleteire is. Támadási intézkedéseiben részletesen és világosan meghatározta a hatalmas, kb. 250 km-es kiterjedésű arcvonal egyes alakulatainak feladatait. Állandó összeköttetést tartott alegységeivel, minden eseményről tájékozott volt és parancsnokait tüzérséggel, tartalékkal, stb. tevékenyen támogatta. A támadási parancsokban rendszerint azonnal intézkedett az ellenség erélyes üldözésére is. Ismerve egységeinek részletes helyzetét, a gyors csapatok, lovasság hiányát, arra törekedett, hogy a gyalogságot a támadásoknál, de főleg az üldözésnél mozgékonnyá, gyorssá tegye. Ehhez elrendelte a helyszínen található kocsik, vonatok, páncélvonatok felhasználását, tűzerős, üldöző osztagok megalakítását. Intézkedéseiben a harcászati feladat mellett a hadműveleti célt :is kitűzte. Az előnyomulás irányának meghatározásával az ellenséges szárnyak veszélyeztetését és a szomszédok oldal- és hátbiztosítását adta feladatul.. Az üldözés célját klasszikusan meghatározta. Kíméletlen üldözéssel meg kell akadályozni az ellenséget abban, hogy ellenállását megszilárdíthassa, rá kell 53 A hivatkozott hadműveletekre vonatkozó okmányokat lásd HL.M.T. VH. ir. Hdm. napló VI. 1—VII. 31. 82, 83, 85-87, 89, 92, 95, 98—100, 102, 104, 107, 108, 11U 114. 116, 118. V. 26—V. 31. köteg 243, 299. VI. 1—VI. 5. köteg 21, 26, 39, 73, 208. VI. 6—VI. 10. köteg 6, 20, 102, 130, 148, 197, 255, 258. 54 H.L.MT. VH. ir. Id. köteg 181. fsz.
