Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kálmán: Stromfeld Aurél a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 213
228 NAGY KÁLMÁN verése után a hadosztály jelentős részét ismét észak felé kellett fordítani a Miskolc északi széléig előretört északi ellentámadó ellenség visszaverésére " Miskolc elfoglalásával a támadás kitűzött hadászati célját elérte, utána megindult a Vörös Hadsereg diadalmas felvidéki hadjárata. Május 24-é.n fejeződött be lényegében a győzelmes miskolci csata és Stromfeld másnap már kisadta új támadási intézkedését, amelynek célja a támadás bevezetése volt az egész felvidéki arcvonalon. Stromfeld, felismerve a belső vonal adottságait, arra törekedett, hogy az egyesült ellenséges erőket különválassza, és utána kiilön-külön megverje őket. Erre mutat a május 25-én kiadott 525/11. hdm. 1919. sz. támadási intézkedése, amelyből azt is láthatjuk, hogy a kevésbbé fontos arcvonalrészek meggyengítésével, csak az arcvonal megfigyeltetésére szorítkozva, igyekezett a fontos irányokban döntő túlerőt összpontosítani a támadás sikere érdekében. Intézkedése így hangzik: „Az általános helyzetből kifolyólag a hadseregparancsnokság elhatározta, hogy a Tisza és Losonc között fekvő területen mindazon előkészületeket megteszi, melyek egy esetleges nagyobb támadó hadművelethez szükségesek. Ezen elhatározás végrehajtására a következőket rendelem: 1. A III. hadtest feladata: támadó jobbszárnyával általában Tiszalucz—Sashalom—Csalános—Puszta-Üjfalu—Sajóvámos területéről az ellenséget visszavetni és ezáltal biztosítani a lehetőségét annak, hogy saját erőink Szerencs, illetőleg Szikszó felé előnyomulhassanak. A hadseregparaincsnokság különös súlyt helyez a Tiszalucz—Sashalom területre, melynek birtokbavétele a román és cseh haderők közötti összefüggést legalább is erősen befolyásolná. 2. A 3. hadosztály feladata: а) Halászi északi szegélyétől Várgedéig az Ipoly—Benapatak—Sid Csákánypuszta—Várgede vonalat megfigyelni. b) Losoncot birtokbavenni, c) Erőinek zömét Fülek—Rap—Mucsin területén összpontosítani akként, hogy ezeket az erőket a Losonc irányában való további előnyomulásra, vagy pedig vasúton való szállításra lehessen felhasználni.''*8 Az újabb hírek beérkezte után még aznap kiadta részletes rendelkezését. Közelebbi célként Losonc és Rimaszombat elfoglalását, Korpona és Léva felé pedig az ellenséges erők felderítését tűzte ki. Intézkedéseiből láthatjuk, hogy a rendelkezésre álló különböző fegyvernemeket, így a dunai hajórajt is a legaktívabban bekapcsolta a támadó hadműveletekbe. Az északi arcvonal balszárnyán működő 1. dandár a hadihajós egységekkel együttműködve, igen eredményes harcokat vívott a felvidéki hadjárat során.4 8 A május 27-i támadás azonban a csapatok felvonulása és a támadási előkészületek miatt két nappal eltolódott és így került sor a május 27-én kiadott részletes támadási parancsokra, amelyekben Stromfeld nagyvonalú hadászati elgondolásai testet öltöttek. Amire az idézett, két nap előtti intézkedésében csak célzott, hogy „a Tiszalucz—Sashalom terület birtokbavétele a román-cseh haderők közötti összefüggést legalább is erősen befolyásolná", az ebben a parancsban már kibontakozva a cseh-román haderők belső szárnyának áttörésére, a csehek megverésére és utána a románok szétzúzására irányuló szándékban nyilatkozott meg. A nagyarányú felvidéki hadműveletekbe már tüntetési szándékkal bevonta a Tisza vonalában harcoló csapatokat is, melyeknek az egész keleti arcvonalon korlátozott célú támadást rendelt el. A keleti front részére kiadott intézkedése a következőket tartalmazza: „1. A hadseregparancsnakság szándéka a cseh-román haderők belső szárnyát áttörve, a cseheket megverni és azután a Tiszán átkelve, a román haderő ellen fordulni. 47 A miskolci csatára vonatkozó okmányokat lásd: H.L.M.T. VH. ir. TII. hdt. ir-220., 311., 19/B—23. sz., hdsparság id. köt. 120/1. sz. és Hdm. napló 46—59. 48 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 199. fsz-49 H.L.M.T. VH ir. V. 21—V- 25. köteg. 203. fsz.
