Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kálmán: Stromfeld Aurél a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 213

224 NAGY KÁLMÁN sz&tï-hiba és eddigi tapasztalataink alapján eredménytelen volna. A Vörös Hadsereget csak a támadás tüze képes összeforrasztani. Tehát offenzíva! Melyik irányban? Itt hadászati, politikai és gazdasági szempontokat kell megfontolni, melyek közül a gazdaságiak kétségkívül a legnagyobb horderejűek."30

Május 11-én 13 h-kor a Hadseregparancsnokságnál a Forradalmi Kormányzótanács küldöttei Stromfeld helyzetismertetése után a következő határozatot hozták: ,,Az ententnak előrelátható támadásánál a demarkációs vonalon csak a legszükségesebb erők hagyandók meg, míglen az összes rendelkezésre álló és felszabaduló erők Duna és Tisza között egyesítendők." (511/12. hdm.—1919.)4

0 A határozat alapján Stromfeld az eshetőségekkel számolva, határozott és céltudatos intézkedéssel az összes rendelkezésre álló erők összpontosítására és azok leggyorsabb felvonulására intézkedett, hogy a várható ellenséges támadással szemben — lehetőleg meglepetésszerű fellépéssel — sikert érhessen el. Ebben a tárgyban kiadott 510/28. hdm. 1919. sz.. intézkedés a következőképpen szól: „Az általános külpolitikai helyzet, valamint az ellenségről beérkezett hírek lehetségessé tették, hogy az ellenséges csapatok általában dél felől, az előnyomulást a legközelebbi napokban (május 12-én?) megkezdik. A hadseregparancsnokság szándéka ez esetben az összes rendelkezésre álló erőket egységesen felvonultatni és az ellenséges előnyomulást támadólagosan-vissza verni. Ezen cél az összpontosított erők gyors felvonulását követeli meg, mert elsősorban a meglepetés sikerével kell számítani. A hadseregparancsnokság minden előkészületet megtett, hogy naponta 24 katonavonattal a csapatokat elszállíttassa az új felvonulási körletbe. Eltolásra elsősorban a harmadik hadtestparancsnokság az első és 4. ho-kkal fog kerülni, melyek már most két niagy berakodócsoportban Hatvan és Vámosgyörk környékén vannak összpontosítva . .. Fenti parancs kizárólag a hadtestparancsnok és vezérkari főnök tudomására szolgál és a rendes katonai foglalkozást, valamint kiképzést, fegyelmezést nem szabad, hogy befolyásolja ..."" A Hadseregparancsnokság ugyancsak május 11-én felkérte a külügyi népbiztost, hogy az antant közeli támadására való tekintettel a Magyar Tanácsköztársaság nagy szövetségese, az Orosz Tanácsköztársaság katonai segítségét kérje. A Hadseregparancsnokság hadműveleti naplója erről a következőképpen emlékezik meg: „...eszközölje ki az Orosz Tanácsköztársaságnál az orosz hadsereg mihamarabbi előrenyomulását Stryjen át Csap felé, hogy ezáltal legalább a román fronton a magyar hadsereget tehermentesítse. (511/15. hdm.)"4

2 Közben azonban május 15-ig a dél felől várt ellenséges támadás nem következett be, a románok sem fejtettek ki nagyobharányú katonai műveleteket és így idő adódott a szervezés folytatására, valamint új hadműveleti terv megalkotására. Stromfeld ekkor a Kecskemétre összpontosított erőket merész elhatározással a Felvidék visszafoglalására vetette be. Az elhatározás az általános katonai helyzet mérlegelése alapján teljesen reális volt. A keleti és déli arcvonalakon a Vörös Hadsereg részére a defenzív magatartás volt a leghelyesebb, miután kelet, vagy dél felé irányuló támadás az ellenséges túlerővel szemben nem képezhette mérlegelés tárgyát. Ezeknek az arcvonalaknak a védelmét viszont az északi irányú támadással egyidejűleg a Vörös Hadsereg előreláthatóan meg tudta oldani. Stromfeld helyes megítélése szeae

H.L.MT. VH. ir. V. 6—10. köteg 329. fsz. « H.L.MT. VH. ir. Hdm. napló 28-^9. 41

H.L.M.T. VH. ir. Id- köteg 334/L. 43

H.L.M.T. VH. ir. Hdm. napló. 29 és V. 11—V. 15. köt. 34. fsz.