Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kálmán: Stromfeld Aurél a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke 213
218 nagy kálmán felhívom a vezérkari főnökök figyelmét arra, hogy minden erejükkel és okvetlen akadályozzák mieg. Ahogy előljáró parancsnokságok már kiadott parancsai önkényüleg megváltoztassanak. Ezen eljárás a felsőbb vezetés lehetőségét is kizárja. Ha valamely parság az előljáró parancsnokságok parancsát a körülmények kényszerítő hatása alatt meg kell, hogy változtassa, úgy ezt azonnal jelentse az előljáró és szomszéd papságoknak".1 1 ' Stromfeld a debreceni helyzet kiegyensúlyozására azt tervezte, hogy Nyíregyháza felől erőket szállít vonattal Téglás környékére és onnan ellentámadást indít Debrecen felé a románok visszavetésére.1 5 Ez a terv azonban már nem volt megvalósítható a székely különítmény visszavonulása és a balszárny rendezetlen helyzete miatt. Az erőkre Nyíregyházánál is szükség volt. Debrecent április 23-án elfoglalták a románok s így Stromfeld tervét keresztülhúzták, ő azonban rugalmasan, azonnal alkalmazkodva az új helyzethez, a Hajdúszoboszló és Nyíradony között tátongó 40 km-es űrbe az ellentámadásra szánt 4. hadosztály beérkező részeit és más összeszedett egységeket bevetette s ezzel a keletkezett rést betömte.16 Stromfeld pillanatig sem tétovázott, hogy tervét megváltoztassa, ha a helyzet úgy kívánta, ahol azonban szükségesnek látta, ott akaratát feltétlenül keresztülvitte, ahogy azt a későbbi felvidéki hadjáratnál látjuk. A tiszántúli hadműveleteknél azonban nem az eredeti elhatározásából eredő és saját tervéről volt szó, hanem arról, hogy egy alapjában elrontott helyzetet kellett megváltoztatni, kijavítani. Stromfeld hadműveleti vezetésére jellemző volt, hogy ha tartalékát kényszerűségből, nem a saját tervei szerint kellett felhasználnia — mint az itt is történt —, azonnal új tartalékot teremtett elő. Ebben az esetben az 1. hadosztály felvonulásának meggyorsítására intézkedett, a már beérkezett részeit és az 5. hadosztály rendelkezésre álló erőit rendelte tartalékba az északi szárny mögé, egyben annak gyors vasúti szállítási előkészületeire is intézkedett, hogy azt az arcvonal bármely részére gyorsan eltolhassa. „5. ho. a parságot mai nappal az 1. ho-nak adja át. A ho. parság parancsot kapott Nyíregyháza környékén levő csapatait Nyíregyházán összpontosítani, úgy, hogy Debrecen felé, Nyíradony felé, vagy Nyírbátor felé vasúttal elindíthatnak."17 Ugyanakkor az összes hadosztályoknak újból támadást rendelt el az ellenség visszavetésére és az első hadosztálylyal már mint gyorsan eltolható tartalékkal rendelkezett.1 8 A hadműveleti vezetés mellett a visszavonuló egységekben az ellankadt támadó szellemet is igyekezett minden eszközzel újraéleszteni. Lelkes munkát fejtettek ki ezen a téren a csapatoknál a munkásosztály öntudatos tagjai, a fegyverrel, meggyőzéssel és kimagasló példájukkal harcoló kommunisták. Az arcvonal északi szárnyának helyzete április 23-án egész nap nem tisztázódott. A székely különítmény áruló parancsnokának valótlan és félrevezető jelentései alapján nem lehetett megállapítani a valódi helyzetet. Természetesen ekkor még nem tudhatta a vezetés, hogy a székely különítmény parancsnoka és hazaáruló tisztjei aljas tettükkel a magyar nép szabad hazájának megsemmisítésére törve, utat nyitnák a támadó román erők részére. A hadsereg déli szárnya — Stromfeld utasításai szerint — megszilárdította arcvonalát és szívós munkával igyekezett a csapatok harci szellemét megerősíteni. Ha a hadsereg többi része is hasonlóan működött volna, az északi ellentámadást még mindig végre lehetett volna hajtani. Stromfeld április 24-én úgy tervezte, hogy az ellentámadást okvetlenül megindítja. Ennek előfeltétele az volt, hogy az arcvonalat középen megszilárdítja. Erre 14 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 43. fsz. 15 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 22. fsz. '« H.LM.T. VH. ir. Id. köteg 24. fsz. 17 H.L.M.T. VH. ir. Id. köteg 25. fsz. 18 H.L M.T. VH. ir. Id. köteg 36. fsz.
