Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
PÁRIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN 19 bizottságnak (commission municipale) és a légiók tanácsának vetélkedését в Kommün ellenségei ellenforradalmi céljaikra használták ki. A kerületekben igen komoly munkát végeztek a községi bizottságok. Arthour Arnould igen érdekes adatokat közölt а IV. kerület községi bizottságának munkájáról „Histoire populaire et parlamentaire de la Commune de Paris" c. híres könyvében. „Ez a bizottság — mondja Arnould a IV. kerületi bizottságról — tizenkét tagból állott, amelyek nevére és arcára pontosan emlékszem, tizenkét polgárból, akik két hónapon át fáradságot nem kímélve éjt nappallá téve az elöljáróságon dolgoztak''. „A községi bizottság — folytatja Arnould —, egyszer hetenként ült össze, este, a Kommün tagjaival együtt, hogy pontosan ismertesse az elintézett ügyeket, megmagyarázza, hogy mi a helyzet a kerület különféle intézményeiben, megbeszélje, hogy milyen reformokra és javításokra van szükség. Egyik alkalommal ennek a községi bizottságnak tagjai azzal a kéréssel fordultak a Kommün tagjaihoz, hogy sorban 24—24 óra szabadságot engedélyezzen nekik, hogy ezeket az órákat a fronton tölthessék, zászlóaljaikban, hogy harcolhassanak az ellenség ellen, és egyidejűleg saját szemükkel meggyőződhessenek arról, hogy a harcosoknak megvan-e mindenük, amire szükségük van, hogy meghallgassák panaszaikat és kéréseiket, majd a Komműnnel ismertessék ezeket'1.8 0 Ez а javaslat, amelyet természetesen elfogadtak, arról tanúskodik, hogy Párizs dolgozói milyen odaadással szolgálták a Kommün ügyét. Arnould igen találó képet fest a Kommün aktív harcosáról, akit társai a légió paranesnokhelyettesi posztjára állítottak, amikor Guilletat-ról, a Nemzetőrség alezredeséről beszél, aki а IV. kerületben töltötte be ezt a tisztséget: „Műbútor-asztalos volt... Lehetett vagy 28 éves. Március 18-án bekerült а IV. kerületi elöljáróságba és tevékeny részt vett a választások előkészítésében. A Kommün idején a légió parancsnokhelyettese lett. Sápadtan és betegen, egyre soványabban, ez alatt a két hónap alatt sokszor napi 24 órán át teljesített szolgálatot, irodájában, egy rossz szalmazsákon töltötte az éjszakát, anélkül, hogy levetkőzött volna, feleségével pedig csak nagyritkán > találkozott, amikor néhány percre benézett hozzá az elöljáróságra. Mindig elsőnek kelt, az első jelre, szervezetét nem kímélve, mindig talpon volt, minduntalan lóra pattant, hogy a kerület zászlóaljait a csatahelyre vigye, s hallatlan pazarlással adta oda erejét, sőt mi több, 'életét is".81 Guilletat mindvégig hű maradt a Komműnhöz és egyik utolsó barrikádján esett el. így dolgoztak és harcoltak a munkások, a Kommün aktív harcosai, akik a Kommün legfőbb támaszai voltak. Meg kell azonban említeni, hogy a kerületekben különféle hatalmi szervek és különféle társadalmi szervezetek működtek, anélkül, hogy funkcióik pontosan el lettek volna határolva, s ez arra vezetett, hogy ezek а szervek és szervezetek gyakorlati munkájukban gyakran összeütköztek egymással és akadályozták egymást. Ez olykor arra vezetett, hogy az ügyre nézve igen káros zűrzavar keletkezett. Különösen káros következményei voltak annak, hogy a Kommün helyi szervei és a nemzetőrség Központi Bizottságának helyi szervezetei párhuzamos munkát végeztek, amely gyakran különös versengésre hasonlított. A Kommün ellenségei ezt olykor ellenforradalmi céljaikra használták fel.82 Ha egy forradalmi proletár párt egységes irányító ereje érvényesült volna, egyhamar sikerült volna leküzdeni és kiküszöbölni ezt a párhuzamosságot. * 80 A. Arnould. Histoire populaire et parlamentaire de la Commune. III. köt. 53—55. 81 A. Arnould. Id. m. III. köt. 56—57. 82 Ez volt a helyzet például a XVII. kerületben, ahol egy Muley nevű egyén, aki bizonyára versaillesi ügynök volt, be tudott férkőzni a légiók tanácsának bizalmába és a kerület Komműn-tagjainak ellenakciója ellenére a légióparancsnok fontos tisztjét foglalta el. („Procès-Verbaux de la Commune de 1871". II. köt 16., 53—54.) 2*