Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 115 és a jobbágyok vakmerősége, szófogadatlansága miatt többnyire nem folyhatott".29 8 Rákóczi így jellemzi a helyzetet:2 "9 „Sok rendbeli panaszakbul értyük, hogy közönségesen hűségünk alá hajlott akármely vármegyékben, tartományokban, városokban, falukban, az eddig jobbágy, napos, sellér, taxás, árendás állapotban lévő akármely lakosok mind közönségesen, mind személy szerint magok, eddig ország törvénye sőt magok szabad akarattyok szerint való kötelességeket telyességgel nyakokbul ki akarván vetni, semmiben is földesuraknak, előttek való tiszteknek en ge d e 'mes ked n i, annyival is inkább szokott jobbágyság- s elrendelt napszámbeli szolgálattal szolgálni, taxájokat, árendát, egyéb rendes, eddig igazságoson adni szokott censusokot megadni, befizetni teîlyességigel nem akarják". Amikor előveszik őket, ha merik, az uradalmi tisztek, ez a válasz: „Én katona, én hajdú vagyok!" Rákóczit ez ,az állapot közvetlenül is érdekelte, hiszen a Tisza felső vidékének legnagyobb birtokosa volt. Csak maga az ecsedi, négy megyére kiterjedő óriási uradalom volt. Szatmár alatti veszteglését a német uralom alól felszabaduló birtokai rendezésére is felhasználta. Nem nézhette becsukott szemmel uradalmai rendetlenségét és pusztulását. De készen állt már a fejedelem gondoskodásából a tiszántúli vidék új gazdasági szervezete is. Még a szatmári táboron nevezte ki Ramocsaházy Györgyöt „a Tiszán innen lévő oeconoimialis tisztek" prefektusává, a harmincadosok, kamaraispánok, udvarbírák, tiszttartók és vámosok elöljárójává.30 0 Bizonyára a gazdasági élet rendjének és biztonságának kiépítése érdekében adja ki újra meg újra a kóborlók és a garázdálkodók ellen szóló pátenseit. Szeptember 15-én és 19-án a szatmári táboron a kioszlott hadak ellen, afcik „a szegénységet húzzák-vonják, hurcolják", sőt a táborra útban lévő élésszállítmányokat is elrabolják. Ha megfogásokra a községeknek nem volna elég erejek, kérjenek ellenük karhatalmat a somlyai, kállai, kisvárdai, bottyáni, bányai vagy károlyi kapitánytól.30 1 A ,,ló és fegyver keresés színe alatt" hatalmaskodók ellen kibocsátott parancsa valamennyi között a legérdekesebb, mert ebben már felméri a veszélyt is, amelyet a szabadsággal visszaélő kurucok okoznak, „midőn a házakra reá menvén, felprédálják és házakon kivül található jószágokat és szarvasmarhájókat elveszik". Jóvátehetetlen erkölcsi kárt is okoznak ezzel, mert elidegenítik azokat, akik ,,-hozzánk és édes hazájok mostani szabadulására célozó szíves indulattyokat" mutatták. Rákóczit az ellenség részéről az a vád érte, hogy a pusztításra és a rablásra az ő nyilatkozatai és nyíltlevelei hatalmazták fel a jobbágyokat, ezért különös nyomatéka van olyan mondatainak, melyekben mintegy a vádasfcodóknak felel: „Sem egyszer, sem másszor oly pátensleveleink nem adattak ki, melyben olyan fegyver s ló vitelt egyáltalán megengedtük volna". Világosan meg kellett mondania, hogy tudta, engedelme nélkül és akarata ellenére történnek a visszaélések.302 9. Szatmár város elfoglalása, a vár ostroma, a jobbágyságról való pátens, Ramocsaházy prefektusi kinevezése mind olyan intézkedése Rákóczinak, amelyeik a Tiszántúlról való költözésének szándékát jelzik. Nem akart rendezetlen kérdést hagyni maga után. Emlékirataiból úgy látszik, mintha csak 2,8 L. a 75. jegyzetet. 5B9 A jobbágyságrul való pátensben. — A jobbágyok katona-voltukra való hivatkoziását 1. Pap Sámuel Ramocsaházy Györgynek írt jelentésében: Margita, nov 18. (AR I. о. I. köt. 243.) 300 A kinevezéséről kiadott pátens okt. 7-én kelt. Az aranyosmedgyesieknek szóló eredeti példánya: O. L. Lymbus. Ser. I. fasc. 67. — L. még: „Patens pro officiolatu Georgii Ramocsaházi bonorum fiscalium Transtibiscanorum praefecti." (Okt. 28-án. Prot. Exp. 22.) — Keltezetlen instrukciója: U. o. 10—11. 301 Mindkét pátens: O. L. Lymbus. Ser. I. fasc. 67. 302 A Szatmár alatt levő táborban kiadott eredeti példánya: u. o. 5*
