Századok – 1950
Tanulmányok - Elekes Lajos: Hunyadi hadserege. 85
94 EI.EKES I. A .TOS ból, a másik a nagyuraknak я haderő ellenőrzésére irányuló törekvéséből származott. Nem tudott elég zsoldost fogadni, s akiket megfogadott, azokat is a bárók irányítása, befolyása alatt hagyta ahelyett, hogy egy azoktól független királyi haderő magvát próbálta volna megalkotni belőlük. Egy nehézpáncélos lovas havi zsoldja a század derekán 4—7, Albert korában átmenetileg 8—10 arany körül mozgott. Párezer nehézlovas állandó zsoldbantartása felemésztette volna a kincstár összes bevételeit; mint valamivel később egy velencei követjelentésben olvassuk: ezek legfeljebb tízezer lovas félévi zsoldjára futották volna.1 " Ennek a megállapításnak csak látszólag szól ellene az az ismert tény, hogy I. Lajos itáliai hadjáratain nagy tömeg Esoldost foglalkoztatott. A fedezetet ugyanis akkor sem a király rendes évi bevételei, hanem az államkincstárnak Károly Róbert bányatörvénye és pénzügyi reformja következtében felhalmozott óriási aranykészletei jelentették, melyek értékesítésére éppen akkor, az európai aranypiac különleges alakulása folytán, rendkívül kedvező lehetőségek nyíltak. Az aranykészletek kiapadása és a kedvező piaci helyzetnek nagyjában ezzel egyidejű megszűnése után Lajos is kénytelen volt visszatérni a hadszervezés régi módszereire. Igaz, időközben az árutermelés és pénzgazdálkodás fejlődése következtében a királyi jövedelmek is megnőhettek volna, de valójában ellenkezően történt: a királyi jövedelmek gyérültek, mert a bárók a trónharcok idején jórészüket kisajátították, részben legálisan (mentességek, adományok, zálogok formájában), részben illegálisan, egyszerű foglalás útján. Zsigmond megmaradt jövedelmének javarészét felemésztette udvarának pazar fényűzése, amiről a források eleget szólnak. Ilyenformán állandóan pénzzavarokkal küzdött s ezekből bonyolult kölcsön-, hitel- és zálogügyletek útján próbált kikeveredni,17 kevés eredménnyel. Az ilyene klegfeljebb átmeneti megoldásként válhattak be, végső soron nem javítottak a kincstár helyzetén. Sőt, ami a zálogügyleteket illeti, azok zöme a kincstár meglévő birtokállományát apasztva, további csökkenést okozott a jövedelmekben. Zsigmondnak tehát nem volt elég pénze zsoldosok fogadására. A bajon a „megbízások", dispositio-k rendszerével próbált segíteni: megbízást adott zsoldosok toborzására (rendszerint valamelyik vár védelmével kapcsolatban) s a toborzó kiadásainak fedezetéül birtokokat vagy más királyi jövedelemforrásokat kötött le. Ismeretes, hogy például ifj. Stibor hatalmas birtokszereései jórészt effajta, a felvidéki várak védelmére, zsoldosok toborzására adott megbízások, ezekkel kapcsolatos hitel- ill. zálogügyletek eredményei. A déli várak védelmét is zsoldosokra bízták. A zsoldösszeget vagy birtokkal fedezett kölcsön, vagy a szomszédos megyék lucrum-jövedelmének lekötése, vagy a közeli sókamarák meg terhelése útján fedezték. 1429 márciusában pl. Zsigmond elrendeli a kamarahaszna kezelőinek, fizessenek 12.400 forintot Töttös László nándor-belsővári várnagynak a szerémi cultellum bevételéből „hadinépei fizetésére, kikkel Nándorfehérvárat megtartani köteles"; Töttös májusban a baranyai lucrumból vesz fel 2600, augusztusban a valkóiból 8000 forintot.18 Ugyanakkor az övé a szondi-davodi sókamarák jövedelme is,1 9 melyet két 18 A magyar nemzet története (szerk. Szilágyi S.) IV. 217. Zsoldösszegekre Id. pl. Teleki: Hunyadiak kora Magyarországon X. 554., 490.; Hurmuzaki: Documente privitoare la istoria Românilor 1/2. 657—8.; Dl. 13.088. stb., v. ö. a már idézett pápai követje'entéssel: 3—4 dukát. 17 V. ö. Lederer E.: A középkori pénzüzletek története Magyarországon (Budapest, 1932) 183—188. stb. 18 Zichy-okmánytár VIII. 372., 376 , 397. — Zsoldosokra a déli végeken, ld. pl Dl. 24.530.; Blagay-oklevéltár (MHH 1/28.) 310—311.; Gelcich: Ragusa és Magyarország összeköttetéseinek oklevéltára 191.; Zichy-okmánytár VI. 547< stb. — 1437 tavaszán 12 hajón szállítanak zsoldosokat Pozsonyból Belgrádba, v. ö. Hadtört. Közi. 1911. 547. 18 A davodi sókamarás az б familiárisa, Zichy-okmánytár VIII. 397.
