Századok – 1950
Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37
A BETHLEN—PEYER PAKTUM .63 56 ' A kormány biztosított számukra két tucat mandátumot, ezzel szemben ők eladták szavazóikat a kormánynak a többi választókerületekben. Erről a táviratok tömege tanúskodik, amelyeket a kormány küldött a választókerületek egész sorába, az alábbi szöveggel (A címzett és a helységek nevei persze változtak): „Almási főispán, Szolnok. Szocialisták megígérték, hogy Mezőtúron és Földváron jelöltjeinket támogatják. Kéíem ellenőrizni, hogy központ utasítását ottani szervezetek megkapták-e, hogy még idejében tudjak esetleg intézkedni. Érk. 1922. VI. 3. gróf Bethlen miniszterelnök." De talán még jobban megmutatja azt az emberkereskedelmet, amit Peyerék folytattak, a következő táviratváltás, amely a szombathelyi pótválasztások során folyt le a kormánypárt Fogler nevű helyi megbízottja és Magyary nevű központi embere között. Fogler a következő táviratot küldte: „Kérlek, jelentsd a kegyelmes úrnak, hogy a szocialistákkal folyamatba tett tárgyalások, tekintettel arra, hogy ők Budapestről olyan utasítást kaptak, hogy ők egyik párthoz sem csatlakozhatnak, meghiúsultak."0 3 Magyary gyorsan válaszolt: „Táviratod a legjobbkor jött, mert Peyer éppen itt volt nálunk. Vele a dolgot a miniszterelnök úr megbeszélte, és e szerint ottani helyi szervezetek itteni központtól azt az utasítást kapták, hogy a helyi viszonyok mérlegelésével, vagy semlegességet tanúsítsanak, vagy Hegyeshalmyt támogassák."" Hegyeshalmy Bethlen népnyúzó kormányának volt a tagja, a paktum egyik aláírója. Feltétlen szükséges volt tehát, hogy a szociáldemokraták minden erejükkel támogassák a pártválasztásokon. Fogler úr tehát többet, határozottabb ígéreteket kért, mint következő válasza mutatja: „Semlegességgel eredményt semmi körülmények között sem tudok elérni. Kérem oda hatni, hogy itteni szervezet ha nem is nyíltan, de a folyamatba vett tárgyalások alapján támogatásunkra legyen. Egyszersmind a belügynél interveniálni, hogy a Szombathelyre szánt 150, Vasvárra kért 100 és Celldömölkre kért 30 csendőr haladéktalanul útbaindíttassék."6 4 A szociáldemokraták tehát kitűnő társaságba kerültek. Amint ez a távirat mutatja, az ellenforradalmi Magyarországon a munkáslakta kerületekben az ellenforradalmi kormánynak 1922 nyarán két dologra volt szüksége, hogy jelöltjei a választásokon győzhessenek: csendőrökre és a szociáldemokraták támogatására. Minthogy mindkettő rendelkezésére állt, jelöltjeinek győzelme biztosítva volt. . Ha a paktum aláírásának tényét Peyerék el is hallgatták, sőt le is tagadták a munkásság előtt, ez még nem jel.enti azt, hogy únos-untalan ne hivatkoztak volna a kormánnyal folytatott tárgyalásaikra. Különösen a parlament* ben, ahol az urakkal „egymás között" érezték magukat és nem kellett félni, hogy a prolik mindent megtudnak, különösen a parlamentben szólták el néha magukat a kelleténél jobban. Propper például a következőket jelentette ki: „Amikor a miniszterelnök úrral tárgyaltunk, akkor ő az általa tett engedmények fejében, mint ellenértéket, azt jelölte meg, hogy nemzetközi kapcsolatainkat használjuk fel az ország érdekében. Ezt mi készséggel megígértük."6 6 " Bizalmas miniszterelnökségi táviratszövegek. Munkásmozg. Intézet, Archívum. A. XVII. 1/1922/24. Ered. okm. 02 U. a. u. о. A. XVII. 1/1922/25. •» U. o. 64 U. o. 65 Képvh. Napló, 1922. I. k. 322. o.
