Századok – 1950

Szemle - H. Haywood: Az amerikai négerkérdés (ism. Haraszti Éva) 456

SZEMLE 461 vétlen eredményeképpen a radikális néger kispolgárság és értelmiség a fehérekkel való békés együttműködés helyett, felvetette az „Afrikába való visszatérés és néger állam alakítása az ősi földön" jelszavát. Ez a mozgalom a „néger cionizmus1

', más néven Garveyizmus. * A XX. század második harmadával a néger szabadság-mozgalom új történelmi fejezetéhez érkezett. A néger munkásosztály, mely számban, jelentőségben, politikai érettségben hatalmasan növekedett, a Kommunista Párt vezetésével szövetségben a fehér munkássággal, éreztetni kezdte erejét a mozgalomban. Harcot folytatott a kispolgári ideológia, a szociáldemokrácia reformizmusa ellen. „Egyesítette a néger szabadságért folvó küzdelmet az egész munkásosztály általános harcával a tőkés-imperialista uralom ellen.'' (158. I.) H. Haywood végül megállapítja, hogy „a megoldatlan négerkérdés az amerikai imperializmus legsebezhetőbb pontja... A négerek felszabadításának alapvető követelményei konkrét kapcsolatban állnak az egész amerikai nép szükségleteivel, amint az magasabb színvonalon ismét harcba lép, hogy megvédje a demokráciát az új háború és fasiszta rabszolgaság fenyegető veszélyével szemben. A néger szabadságért folyó harc elválaszthatatlan része a szocializmusért folyó harcnak ... Sürgős a munkásmozgalom és a néger nép közötti harcos szövetség, amely nélkül nem érhető el sem a munkásság győzelme, sem a néger nép szabadsága. Ez a szükséglet kihangsúlyozza a munkásosztály politikailag öntudatos, a Kommunista Pártban tömörült élcsapatának sürgős feladatát — azaz a néger és fehér munkásság nevelését az egyesítő szolidaritás szellemében." (200., 201. 1.) H. Haywood a négerkérdésről írott alapvető, sokoldalú és részletes munkája fokozott érdeklődésre tarthat számot a magyar közönség körében. A könyv nagy érdeme a probléma kimerítő és teljességre törekvő tárgyalása, melyben a szerzőt a marxistaleninista elmélet vezérfonala segítette. A probléma helyes felvetéséhez nagy mértékben utat mutatott H. Havwoodnak Lenin: „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban'1 és Sztálin: „A nemzeti kérdés" című munkái, bár utalás nem annyiszor történik я klasszikus művekre, mint indokolt lenne. H. Haywood érdeme a né«erkérdésre vonatkozó irodalom és statisztikák bő és kritikus felhasználása is. A szerzőnek nyilván nehézségei voltak a könyv felépítésével. Erre kisebb-nagyobb ismétlései mutatnak, bár a kérdés sokrétűsége ezt némileg szükségessé teszi. Hasznos a függelékként csatolt néhány adat a monopóliumok ellenőrző szerepéről a déli államokban ellenben hiányolható főleg a tárgymutató, valamint néhány ismeretlenebb történeti eseménynek szerkesztői jegyzetben történő ismertetése és egy magyar szerzőnek előszava a könyv írójáról. összefoglalva azonban jó szolgálatot tett a Szikra Könyvkiadó a munka magyar nyelven való megjelentetésével, mglyet remélhetőleg több e tárgykörrel kapcsolatos, ehhez hasonló kitűnő munka fog követni. HARASZTI ÉVA