Századok – 1950

Szemle - Babeuf: Válogatott írásai (ism. Török Noémi) 445

446 SZEMLE Engels szerint Babeuf egyik érdeme, hogy levonta a következtetést 1793 egyenlőségi eszméiből, vagyis megértette, hogy társadalmi téren nem lehet egyenlőség addig, amíg fennáll a társadalom osztályokra tagozódása és az ember ember által való kizsákmányolása. Ahogyan Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban kifejtik, a proletariátus első kísérlete, hogy érvényesítse saját osztályérdekeit Általános aszkézist és durva egyenlősítést tanít." (Marx-Engels Vál. I. 38. 1.) Babeuf új társadalomhoz akar eljutni, mégpedig forradalmi tömegfielkelés és forradalmi diktatúra útján. Ez az, ami tanaiban döntően előremutató. Azonban ez a társadalmi teória: primitív kommunizmus; nem a termelésben akarja a kizsákmányolást megszüntetni, hanem az egyénileg termelt javak közös, egyenlő elosztásával akarja a társadalom egyenlőségét létrehozni: ú. n. fogyasztási kommunizmus a célja. A polgári forradalmat, amely megadta a politikai egyenlőséget, folytatni akarja egy másik forradalommal, amely megadja a politikai egyenlőség gazdasági előfeltételeit, megváltoztatja a tulajdonviszonyokat. Olyan egyenlősítést akar, mely megszünteti annak lehetőségét, hogy az egyik ember gazdagabb, vagy hatalmasabb lehessen, mint a másik. Azonban mindenki számára, függetlenül munkájától és képességeitől, egyenlő anyagi és kulturális állapotot akar biztosítani. Sztálin elvtárs így beszélt erről a durva egyenlősítésről a sztahanovisták első kongreszusán mondott beszédében: „Némelyek azt hiszik, hogy a szocializmust meg lehet szilárdítani azzal, hogy az emberek bizonyos anyagi egyerlőségét hozzuk létre a szegényes élet alapján. Ez helytelen, mert ez a szocializmus kispolgári elképzelése. A valóságban a szocializmus csak a kapitalizmusénál magasabb termelékenységű munkával győzhet, a termékek és mindenféle szükségleti cikkek bősége a társadalom összes tagja jómódú és kultúrált élete alapján." (Sztálin: A leninizmus kérdései: Szikra, 1945. 541. 1.) Babeuf, függetlenül munkájától és képességétől, mindenki számára egyforma — ? termelőerők akkori fejlettségi fokának megfelelően — elég elacsony színvonalat biztosítana Ami Babeuf tanaiban valóban forradalmi és előremutató, az, hogy а kizsákmányolt munkástömegekre támaszkodik. Üj társadalmi rendjét népforradalommal és a dolgozók diktatúrájával akarja megvalósítani. Szellemi elődei azok a forradalmárok, akik a polgári forradalom tüzében egy pillanatra magukhoz ragadhatták a hatalmat: a plebejus-proletár tömegek, a burzsoázia által ..Veszettek"-nek nevezett tömegek, majd a hébertisták. Babeuf tanai nem valósulhattak meg, mert a társadalmi viszonyok még nem voltak elég érettek a kizsákmányolás megszüntetésére. Magának Babeufnek pedig guillotine alá kellett mennie. „A proletariátus első közvetlen kísérletei saját osztályérdekeinek érvényesítésére az általános forrongás, a feudális társadalom lerombolása idején történtek, és így szükségképpen el kellett bukniok, mivel a proletariátus maga is embrionális állapotban volt, és hiányoztak felszabadulásának anyagi feltételei is, hiszen ezek csak a burzsoázia hatalomrajutásának következményei lehetnek." Marx—Engels: Vál. M. I. k. 38. 1: Minden korlát és hiányossága ellenére Babeuf tanainak óriási a jelentősége. „A francia forradalom olyan gondolatokat termelt ki, amelyek túlmutatnak a dolgok régi állását kifejező eszméken. Annak a forradalmi mozgalomnak a révén, amely 1789-ben kezdődött a Cercle Sociale-al, melynek fejlődése során Leclerc és Roux voltak főbb képviselői, és amely egy időre letűnt Babeuf összeesküvésével együtt, kibontakozott a kommunista gondolat: eszméjét Buonarotti, Babeuf barátja újra meghonosította Franciaországban az 1830-as forradalom után. Ez a gondolat, melynek jelentősége következményeiben rejlik, a dolgok új állását fejezi ki." (Marx: Filozófiai müvek III. к.) A kötet jelentőségét aláhúzza az is, hogy előszavát Molnár Erik elvtárs írta. A kiadó egy régebbi tanulmányát használta fel a kötet előszavának. Ebből a tanulmányából az olvasó megláthatja Babeuf tanainak közvetlen hatását arra az eszmére, amelyik napjainkban formálja új életünket és boldog jövőnket. TÖKÖK NOÉMI