Századok – 1950

Szemle - Mihail Roller: Dokumentumok a munkásmozgalomból (ism. Csatári Dániel) 439

440 SZEMLE Muncitoare" (Munkás Románia) (1902) megjelenése. A munkásosztály fő harci területe ebben az időszakban a burzsoázia által szervezett ipartestületekben van. A harc célja a vezetés megszervezése. Legfőbb tanulsága pedig: önálló munkásszervezet megteremtésének a szükségessége. Ehhez ad nagy lökést az 1905-ös oroszországi polgáridemokratikus forradalom. 1905. január 24-én a bukaresti munkásság tiltakozik a cári önkényuralom népellenes cselekedetei ellen: január 27-én a „Románia Munoitoare" kör újságot ad ki „Le az önkényuralommal" címmel. Ebben írják: „Minden tiszteletünk és csodálatunk a forradalom úttörőié! (t. i. az oroszországi munkásmozgalomé). Erőfeszítéseiket teljes győzelem koronázza. Kiontott vérükből a legelnyomottabb nép szabadsága sarjadjon ki. Éljen a nemzetközi szocializmus! Le az önkényuralommal! Márciusban pedig megindul az osztályharcos szakszervezetek megszervezése. Ezek érzik az egységes vezetés és közös programm hiányát. Ezért 1906-ban konferenciát hívnak össze, melyen megalakítják a Romániai Szakszervezetek Általános Bizottságát. A konferencia gazdasági jellegű célokat állít az új szervezet elé. Határozatában elítéli a nacionalizmust, mint az uralkodó osztályok hódító és kizsákmányoló céljának eszközét. Üdvözletét küldi a hősiesen harcoló orosz munkásoknak. Üdvözletét küldi Ausztria-Magyarország proletariátusának is: „a Ti győzelmetek nagy lökést adna a román proletariátus számára..." A megalakított szakszervezetek Altalános Bizottsága együtt harcol a „Románia Muncitoare" körrel. Tekintettel arra, hogy a munkásosztálynak nincs egységes, centralizált politikai pártja, az 1907-ben kirobbant parasztfelkelésnek nem tud az élére állni, nem tudja azt összefogni. De felkészültségéhez mérten kiállt mellette. Egy kiáltványban a munkások a következőket írják: „azt akarják, hogy... a munkás katona fegyverét a harcoló paraszt mellének szegezze... ha szükség lesz rá, álljatok a felkelők oldalára... ne lőjjetek az elnyomott parasztokba!..." A parasztfelkelés tapasztalatai alapján 1907 nyarán a galati gyűlésen elhatározták egy centralizált poli-I tikai szervezet megalakítását. — Az új politikai szervezet neve: „Romániai Szocialista Szövetség". Ez az alapja a munkásosztály 1901-i kongresszuson újjászervezett politikai pártjának. Az újjászervezett Szociáldemokrata Párt programmjában leszögezi, hogy ,,a tudományos szocializmus eszméiből és a Szocialista Internacionálé programmjának és taktikájának alapelveiből táplálkozik." Harcba hívja a város és falu kistermelőit cs a parasztokat; elítéli a nemzeti és faji elnyomást. Az újjászervezett párt a harmadik időszakban ( 1910—1916) harcot folytat a demokratikus szabadságjogokért, az agrárprobléma megoldásáért és leszögezi elvi álláspontját a háború és béke kérdésében. 1910-ben az általános választójogért vívott harc emelkedik ki; 1911-ben a párt résztvesz a választási harcban, 1911 szeptemberében, amikor Olaszország hódító háborút kezd Törökország ellen, Frimu, a ASZDP egyik vezetője táviratban kéri a Szocialista Internacionálé Irodájától, hogy rendeljék el „az olasz hajók nemzetközi bojkottját." A távirat ezzel végződik: „Le a háborúval! Éljen a béke!" Az első balkáni háborúval (1912) kapcsolatban a munkásmozgalom állásfoglalása ez: „A jelenlegi háború felelőssége a nagyhatalmakat terheli... Tiltakozunk... Románia belépése ellen a balkáni konfliktusba ... a balkáni népek és Törökország harcával szembeállítjuk eszményképünket: föderativ köztársaságot az összes balkáni államok és népek között. Le a háborúval! Éljen a nemzetközi szolidaritás! Éljen a Balkán Konfederáció!" — a Román SZDP elítéli a második Balkán háborút is. Az ezt követő bukaresti békeszerződés aláírásakor a román munkásosztály tiltakozik területek annexiója ellen, elítéli azt, hivatkozva a „népeknek a független élethez való jogára". Ugyanekkor testvéri üdvözletét küldi az annektált helységek polgáraihoz, biztosítva őktt a román szocialista mozgalom legteljesebb szimpátiájáról, mely követi tántoríthatatlanul a dicsőséges eszmét „a munkásosztály és a népek felszabadítását, bármilyen gazdasági, politikai, nemzeti és társadalmi elnyomás alól". Az első világháború kirobbantásakor a SZDP Románia semlegessége mellett foglalt állást. — A központi lap elnevezése „Munkás Románia" helyett „Le a háborúval" lesz. 1914 szeptemberében határozatot hoz a SZDP vezetősége, hogy ezentúl Bulgária részéről csak a „szükkeblűekkel" tartja fent a kapcsolatot, mivel programmjuk és taktikájuk majdnem azonos. 1915 júliusában a RSZDP kezdeményezésére ül össze a Bulgár és Görög SZD Pártok képviselőiből a II. Balkáni Szocialista Konferencia. — A konferencia elhatározza, hogy harcol a federatív balkáni államért, — balkáni Szocialista Irodát állít fel és közös lapot ad ki. Üdvözletét küldi K. Liebknecktr»ek és R. Luxemburgnak bátor békeharcukért; tiltakozik a cári kormány terrorja ellen.