Századok – 1950

Szemle - Velká Řijnová Socialistická Revoluce a naše národni svoboda (ism. Kovács Endre) 433

VELKl RÍJNOVÁ SOCIALISTICKÁ REVOLUCE A NASE NARODNÍ SVOBODA (A Nagy Októberi Szocialista Fáradalom és a mi nemzeti szabadságunk) (Brno, 1950. 122 !.) Az új cseh és szlovák történettudomány elsőrendű feladatának tekinti, hogy a nemzeti történelem egy-egy fontos szakaszát megtisztítsa a burzsoá történészek ferdítéseitől. Ilyen kritikai tisztázásra váró korszak mindenekelőtt az első Csehszlovák Köztársaság története — az a húsz esztendő, melyhez a hurzsoá cseh történetírás a hazug legendák egész sorát fűzte. Magának az első Csehszlovák Köztársaságnak a keletkezését a cseh és szlovák burzsoá történészek iparkodtak úgy feltüntetni, mintha ennek az államnak a létrejötte holmiféle nagylelkű ajándék lett volna az imperialista hatalmak részéről a cseh és szlovák ni?p számára. E hamis történelmi beállítás révén igyekezett a burzsoá áltudomány azonosítani a cseh és a szlovák nép érdekeit a nyugati imperialisták erdekeivel. A marxista szemléletű cseh történettudomány, mint ahogy az e'őttünk fekvő kötet is bizonyítja, szakít a burzsoá ferdítésekkel; hozzásegíti a cseh és a szlovák dolgozó népet ahhoz, hogy tiszta képe legyen a München előtti e'ső Csehszlovák Köztársaság igazi jellegéről. Megmutatja az első köztársaság egész polgári osztályjellegét, felfedi a „demokratikus" külszín alatti lényeget és leplezetlenül rávilágít arra, hogy milyen vo't az első Csehszlovák Köztársaság vezető politikusainak, uralkodó osztályainak viszonya a világ haladó erőinek legfőbb támaszához, a Szovjetunióhoz. Az előttünk fekvő kötet előszavában Oldfich Ríha az ezzel kapcsolatos feladatokat így állítja a fiatal cseh és szlovák történészek elé: „Tovább kell vizsgálnunk és meg kell mutatnunk, milyen viszonyban állott a mi uralkodó burzsoáziánk és fináncoligarchiánk a Szovjetunióhoz, rá kell mutatni arra, hogy a „sajtószabadság'' általuk hirdetett „demokratikus" felfogása nemcsak hogv csorbát szenvedett, hanem ez a sajtó a legostobább támadásokat vezette és a legostobább rágalmakat szórta a világ első szocialista államára, meg kell mutatni, hogyan büntette a Szovjetunió iránti puszta rokonszenv-megnyilatkozásokért az embereket, hogy a szociáldemokrata párt áruló vezetőinek segítségével hogyan ál'ított folytonosan spanyolfalakat, nehogy a cseh és a szlovák dolgozó nép megláthassa a szovjet nép hatalmas sikereit, miközben ő maga a gazdasági válság idején a legnagyobb nyomorban és éhezés közepette élt. Meg kell mutatni, hogy burzsoáziánk és pénzmágnásaink éppen a gazdasági válság idején bojkottálták a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok felvételét." A prágai Szocialista Akadémia 1949. november 4-i értekezletén elhangzott előadásokat gyűjti egybe e könyv. Ezzel a cseh történészek nagy lépést tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségének felfedése terén. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak döntő jelentősége volt az első Csehszlovák Köztársaság megszületése körül. A Szovjetunió volt az egyetlen á'lam, mely a müncheni válság idején — ahová az áruló cseh uralkodó burzsoázia döntötte az államot — hű szövetségesként kész volt segítséget nyújtani a cseh és a szlovák népnek. A hat évig tartó fasiszta megszállás után a Vörös Hadsereg hozta meg hallatlan áldozatok árán a szabadságot a cseh és a szlovák népnek, hogy visszaadva nemzeti füpget'enségüket, az újjáépítés során szakadatlanul éreztesse segítő készségét a csehszlovák népi demokráciával. A Szocialista Akadémia értekezletén elhangzott előadások bizonyítják, hogy a történetírás a szomszédos Csehszlovákiában arra az útra lépett, melyen igazi támaszt tud nyújtani a dolgozó népnek a ma és a holnap kérdéseinek megoldásánál. A Szovjetunió részéről I. I. Udalcov, a történettudományok kandidátusa, a csehszlovák történelem kitűnő ismerője vett részt vendégként a csehszlovák történész-értekezleten. Előadását (,.A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége") vezető helyen közli a kötet. Széleskörű összefoglalása ez az Októberi Forradalom nem-28 Századok