Századok – 1950
Tanulmányok - Réti László: A Bethlen-Peyer paktum. 37
38 RÉTI I.ASZLÓ társadalomba való visszavezetéséről. Ezekről az ellenforradalmi tárgyalásokról az antant megbízottja, Cunningham ezredes, augusztus 2-án bizalmas táviratban számol be a párizsi négyes tanácsnak. Eoben többek között ezeket jelenti: „A magyar S. D. P. (Szociál-demokrata párt)-vel való tárgyalások, melyek ezidőszerint Bécsben folynak, úgylátszik, jó eredményre fognak vezetni a következő 14 napon belül... Mi azok kiadatását kérjük, akik a) a mi listáinkon vannak, b) az összes jelenleg Magyarországon élő orosz alattvalókét... Magyarország tartozik bennünket segíteni minden katonai és politikai tekintetben teljes erejével az orosz-szovjet kormány ellen."* Jelenti továbbá azt is, hogy a „szakszervezeti kormány" elvállalja „a magyar-orosz szovjet levelezés és diplomáciai okmányok kiadását". A tárgyalások „jó eredménnyel" biztattak. A magyar szociáldemokrata kormány készségesen sietett letartóztatni és a nyugati imperialistáknak kiszolgáltatni a magyar és orosz kommunistákat, készséggel ajánlotta fel közreműködését az orosz szovjetek elleni intervencióban „minden katonai és politikai tekintetben". Nem rajtuk múlott, hogy ezt a megállapodást nem köthették meg. Néhány napi uralom után a nyílt ellenforradalom emberei a „szakszervezeti kormányt" eltávolították a helyéről. A nyugati imperialisták, hogy Magyarországot jobban bevonhassák a Szovjetunió elleni intervenciós háborúba, a nyílt ellenforradalmat demokratikus mázzal igyekeztek bevonni. Ezért új tárgyalásokat kezdtek az ellenforradalom különböző irányzatainak, az úgynevezett polgári demokratikus pártoknak és a szociáldemokráciának bevonásával, azzal a célkitűzéssel, hogy „koncentrációs kormány" alakuljon, amely a szociáldemokraták részvételével legalizálja az ellenforradalmat. A tárgyalásokat most már Budapesten Sir George Clark vezette, akinek lakásán november 5-én bizalmas tanácskozás volt, amelyen a különböző polgári pártok és a szociáldemokrata párt képviselői megbeszélték Horthy „fővezérrel" a nemzeti hadsereg Budapestre való bevonulásával és a „kibontakozással" kapcsolatos kérdéseket. Horthy igyekezett az urakat megnyugtatni. Másnap a Népszava a következő „örvendetes" eredményt közölte: „Szerdán, déli 12 órakor Garami Ernő elvtárs jelent meg Clark Georgenál. Ezután Clark közös tanácskozásra hívta meg lakására Horthy Miklós fővezért, Garami Ernő elvtársat, Vázsonyi Vilmost, Lovászi Mártont, Nagyatádi Szabó Istvánt és Varjassy Lajost. A közös tanácskozás délután 3 órakor kezdődött és 6 óráig tartott. Miután a meghívottak Clarknél megjelentek, közölte a politikusokkal, hogy a fővezérrel együtt hagyja őket és eltávozott. A tanácskozás megkezdődött és ennek folyamán minden kérdés tisztázódott. Horthy és а politikusok között létrejött а megegyezés, amelynek örvendetes eredményét magába foglalja a következő közös megállapodás alapján kiadott és aláírt jelentés: Horthy Miklós fővezér szerdán délután Sir George Clark lakásán tanácskozásokat folytatott az Országos Nemzeti Párt, a Nemzeti Demokrata Polgári Párt, a Nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt vezetőivel. A fővezér följogosította a résztvevőket a következő kijelentések közzétételére: A hadsereg Budapestre bevonulása katonai diktatúrát nem fog maga után vonni. A hadsereg alárendeli magát az antant megbízottjának közreműködésével létrejött kormánynak. Azt a kijelentést is tette a fővezér, hogy a hadsereg a polgári jogegyenlőség alapján áll és amint kérlelhetetlenül elfojtja a bolsevizmusnak még a csíráit is. nem fogia tűrni, hogy a hadsereg bármely tagja a polgári jogegyenlőség ellen izgasson.'" 3 Angolnyelvű szigorúan bizalmas távirat szövegének magyar fordítása. Munkássnozg. Intézet, Archívum. А. XVII. 1/1919/23. Ered. okm. * Népszava, 1919 nov. 6. Kiemelések az eredetiben. R. L.
