Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
282 MÉH EI GYULA Az egykorú irodalom egyöntetűen megállapítja, hogy a 80-as évek derekára tehető a feles tengeriföldek kiadásának megszűnése. Ezentúl túlnyomórészt csak harmadából lehetett kapni. Ezt megelőzően viszont tengerit, legalábbis az Alföldön alig műveltek házi kezelésben. A vízszabályozások ezen területen biztossá tették a termelést és az uradalmak is, a magánosok is, a részesmunkát mindenütt kapálóekék alkalmazásával igyekeztek a minimumra redukálni. Ha egyáltalán kiadtak valamit, azt csak harmados művelésre, uzsorával és robottal terhelten adták ki. Az uzsora és robot azonban nemcsak az Alföldön, hanem az ország legnagyobb részében el volt terjedve, más és más formában. Míg azonban az Alföldön eme feudális jellegű terheket egyre fokozták, az ország más területein fokozatosan kiküszöbölték őket. Az uradalmak jelentős része szakított ugyan a robottal és az uzsorával ës a tiszta pénzbér rendszerre tért át, de szép számmal voltak még uradalmak, amelyekben még divatozott.. A parasztbirtokosok pedig úgyszólván kivétel nélkül ragaszkodtak még Rubinek megállapítása szerint is „ezen, a középkori rabszolgaságra emlékeztető szolgálmányokhoz".174 Vadnay Andor írta meg, hogy az Alföldön minden hold harmados föld után két napszámrobotot, 1 forint készpénzt és babnak, töknek, napraforgónak felét követelik a gazdák a harmadostól.17 5 Az egyre romló feltételek vállalására e tekintetben az is kényszerítette dolgozó parasztjainkat, hogy így módjuk volt megszerezni a sertéshízlaláshoz szükséges tengerit, tehát a télire való húst Rubinek adatai szerint a harmados tengeriföld után 1 napi hordás, szántás, vagy két-három kézinapszám, továbbá holdanként 1—3 forint uzsora, 1 pár csirke, vagy liba beszolgáltatás, aszerint, hogy volt-e igája a vállalkozónak, vagy sem.17 0 A szakértők kiszámították, hogy eme kiuzsorázottsága miatt a paraszt ráfizet a harmados földre. Milhoffer szerint 1 hold harmados tengeri után a bevétel 9 forint 60 kr., a kiadás 10 forint.17 7 Gaal Jenő számítása! alapján 1 lánc tengeri jövedelme 13.— Ft, a kiadás rá 15.—• Ft.17 8 Valtak helyek, ahol egynegyedért répát, tengerit, másutt tengerit, burgonyát 1 /s-ért, 1/io-ért műveltek meg, ha a gazda szántott és vetett.17 9 Az uzsorát súlyosbította még az a tény, hogy a napszám és robot szolgáltatását éppen akkor követelték meg a birtokosok, amikor ez a munkás legnagyobb hátrányával járt, mert neki is szüksége volt a munkaidejére sajátmaga számára. Ezenkívül pedig igen sűrűn be is csapták a parasztokat és 2—300 négyszögöllel kisebb területet adtak ki, mint amennyi egy holdnak megfelelt volna. A szolgálatot azonban a teljes hold után követelték.18 0 Az iganélküli parasztot ezenfelül még a nagybirtok vagy a zsírosparaszt igauzsorája is sújtotta. Különösen a kulák használta ki az igauzsorát és rendszerint kikötötte, hogy 1 hold tengeri termésének, vagy a munkás szénarészének hazafuvarozásáért, 3—4 napnyi napszámos munkát köteles teljesíteni. Ha messzebb feküdt a föld, többet kellett érte szolgálni.18 1 Az aratószerződésekben már kezdettől fogva kikötöttek bizonyos munkaezolgálmányt. Ezek a feltételek a 70-es években romlottak, a 80-as évek során tovább rosszabbodtak. A zirci apátság előszállási uradalma 1884-ben aratószerződést kötött. Ebben 2 hold zabosbükköny lekaszálását, marokbaszedését, felfűzését, stb. kötötte ki és hogyha ez nem tenne ki két lójárási nap-174 Ecseri: i. m. 48., 49. 1. Rubinek: i. m. 13., 47., 48. 1. 175 Vadnay: i. m. 26, 27. 1. 178 Rubinek: i. m. 45., 46. 1. 177 Milhoffer: i. m. 298., 299. 1. 178 Gaál Jenő: Az alföldi munkásmozgalom. Bp. 1891. 22., 24. 1. 17S Milhoffer: i. m. 120., 124. I. 130 O. L. B. M. Ein. 1898—Illa—728. lSl Milhoffer: i m. 97. 1.
