Századok – 1950
Tanulmányok - Kovács Endre: Bem József és a magyar szabadságharc. 1
BEM JÓZSEF ÉS A MAGYAR SZABADSÁGHARC 25 gon folyó hatalmas küzdelmet,. Bemhez hasonlóan, nem a magyarok és az bsztrák udvar egymás közti vitájának tekintette, hanem a szabadság és а zsarnokság rtagy összecsapásának, melyben az elnyomott népeknek egymás mellett a helyük. Cézár Boliac brassói békeszózata (március 25.) a megindultság hangján hívja fel erre a körülményre a román nép figyelmét s egyben Bemet is népszerűsíti a románság felé.06 Boliac tisztán látja a románság tragikus helyzetét £z 1848-as szabadságharc közvetlen szomszédságában, amidőn a román „ahelyett, hogy együtt küzdene felszabadítójával, minden erejét latbavetette azért, hogy továbbra is a régi szolgaságban maradjon. A kamariila pokoli ámítása volt ez!"6 7 Boliacot, a brassói Espatriatul magyarbarát szerkesztőjét Bem hadvezéri tehetsége, a románok irányában tett gesztusai teszik a lengyel hadvezér rajongójává. S bár Boliac missziója nem hozott gyakorlati eredményeket, a reményt nem adja fel: májusban ott látjuk őt is Delire- • cenben, bekapcsolódik a Kossuth és Bálcescu közti tárgyalásakba, összekötő szerepet vállal Bern és Bálcescu közt. Bálcescu, Bol iádhoz hasonlóan, nagy reményeket fűz Bemhez. 1849,- május 8-án Ghieához írott levele tanúskoaik róla: „Nincs már kétség aziirán.t, hogy az összes európai kormányok megegyeztek: összefogtak, hogy megfékezzék azoknak a nemzeteknek vágyait, melyek felkelni merészelnek s államot kívánnak alapítani. Mégis Bem testvériséget teremtett az erdélyi magyarok, szászok és románok között. Azt mond-' ják, már pecsétet is csináltatott, amely a három egyesült országot, Magyar-és Lengyelországot, valamint Romániát ábrázolja."68 Az erdélyi román légió kezdettől fogva beleillett Bem elképzeléseibe. Kossuthot főleg a cári beavatkozás következtében előállott súlyos helyzet teszi megértővé e tervek iránt. Májusban már ő maga is egyezkedik a román küldöttekkel; júliusban maga ajánlja Bemnek, hogy törjön be Moldvába, szövetkezzék a románokkal. A román emigráció tagjai közül Bäloescura -••árt ez a feladat, hogy megegyezést teremtsen a Magyarországon felállítandó román légió ügyében. Ezen túlmenően kedves gondolata volt a dunai népek federatív összefogása a szociális haladás jegyében.60 Bálcescu első találkozása Bemmel (Mehádián, május 16.) mégis zökkenő a tárgyalások menetében. Bem, kinek minden oka megvolt rá, hogy a légió ügyét tető alá hozza, szívélyesen, de óvatosan fogadta Bälcescut és a légió felállítására vonatkozó tervével a debreceni kormányhoz utasította őt. „Mikor azt mondtam neki, hogy ajánlkozom a románok kibékítésére, ezt válaszolta: Van hadserege és ágyúja."70 Bem szeme előtt ezekben a napokban még ott voltak a Drágos szQ'tnorúvégű áprilisi békéltető missziójánák következményei, súlyosan eshetett latba az a körülmény is, hogy jelen volt a megbeszélésen a Czartoryski-iroda egyik ügynöke is, márpedig Bem semmi közösséget nem vállalt ezzel az emigrációs ee „Hat hónapig tartó üldöztetés és letartóztatás után a külföldre menekült román bujdosó végre kinyithatta szemét és szabadon fellélegezhetett, hála á magyar fegyтегекпек és a szabadság arkangyalának, Bem tábornoknak, aki lesújtott a zsarnokság ördögeire és megtisztította az egei. Román testvéreim, kik annyi csoportra és pártra szakadtatok, érezzétek" végre át ezt az igazságot: amidőn ma harcok folynak bizonyos népek és bizonyos fejedelmek közt, tulajdonképpen egész Európát egyetlen küzdelem hatja át: a szabadság és a zsarnokság harca népek és dinasztiák között. Az uralkodó házak összefognak, hogy vállvetve védelmezzek roskatag trónjukat, s immár egyetlen reményüket a népek közt levő egyenetlenségbe és viszályba vetik. Ha majd egyszer a népek felismerik igazi érdeküket, a harcnak vége szakad." Iratok a nemzetiségi megbékélésről. 160. 1. . "7 Iratok ... 161'. L • ÍS Iratok ... 173. 1. 09 Bálcescu közvetítő tevékenységéről lásd I. Tóth Zoltán: A magyar—román szövetség kérdése 1848-ban. Századok 1948. 70 Iratok... 174. 1, *
