Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
274 MÉH EI GYULA A magyar munkásmozgalom politikai vezetése azonban ebben az időben és később is, a munkás-paraszt szövetség lenini elveinek alapján álló kommunista párt megszületéséig képtelen volt arra, hogy a szó marxi értelmében nemzetivé legyen. Nem ismerte föl a 48-as örökség átvételének alapvető jelentőségét. Ezáltal a proletarizálódó paraszti tömegek elégedetelensége, forradalmisága nem válhatott a magyar munkásmozgalom erőforrásává. így a parasztság magára marad és egyedül vívja meg harcait. A magyar parasztság mint már az előzőkben ismertetett ösztönös mozgalmai során is láttuk, 48 demokratikus folytatása után vágyakozott. Éppen ezért a parasztság széles tömegei,különösen a legszegényebbek lelkesen csatlakoztak minden mozgalomhoz, amely Kossuth nevét tűzte zászlajára, a 48-as törvények helyreállítását követelte, mert hiszen az ő szemében 48 eszméinek, Kossuth híveinek és a függetlenség pártjának győzelme, uralomra jutása, a földhözjutást és a feudalizmus csökevényei alól való felszabadulást jelentette. Az egykorú munkásmozgalom egyik résztvevője, Politzer Zsigmond a magyar munkásmozgalomról írt tanulmányában megírja, hogy az 1868 tavaszán Kecskeméten és Kiskunfélegyházán kirobbant „agrárkommunista" megmozdulásnak semmi kapcsolata sem volt a munkásmozgalommal. A parasztság megmozdulásának irányítója Madarász Vilmos, a szabadságharc leverése után Amerikába ment Madarász László fia és Asztalos József zugügyvéd volt, akik kiáltványukban 48 eszméit hirdették s függetlenséget követeltek. A parasztok mozgalmának bevallott célja a nagyobb birtokosok földjének felosztása volt. Egy, a vidéken lakó elszegényedett földmérő vállalkozott a szükséges felmérési munkák elvégzésére. A parasztok betörtek a félegyházai községházára és elfoglalták. Ugyanaznap katonaságot küldött a kormány a mozgalom letörésére. Ez nem ment simán. Komoly összeütközés volt a parasztok és katonák között, akik éles tölténnyel lőttek a parasztságra. 8 halott maradt a helyszínen, köztük nők és gyermekek. Számos sebesülés is történt.151 A függetlenségi eszme és a földosztás a parasztok tudatában összefüggött egymással. Az Asztalos-féle mozgalom hódmezővásárhelyi visszhangja pedig ezenkívül még arra is rámutat, hogy a parasztmozgalmak gyakran a 48-as körökből indultak ki. Tudunk arról is, hogy az Asztalos-féle 48-as mozgalom nemcsak Kiskunfélegyházán és Kecskeméten talált hívekre, hanem Hódmezővásárhelyt is, ahol mint a fentebb közölt adatokból már láttuk, az elproletarizálódás igen erős ütemben folyt. Itt is 1848-as baloldali demokrata népkör alakításáról volt szó és a csongrádmegyei alispán jelentése szerint 1868 április 14-én megmozdulás jelei is mutatkoztak a városban. Deák Ferencet és pártját, valamint a helybeli Deák-párti megyei tisztviselőket pecsovicsnak, hazaárulónak nevezték „a nép legalsó osztályai között", összejövetelek is folynak „igazságkereső Kristó Ferenc" házánál, akinél egy kérvényt is találtak, amelyben a 48-as törvények visszaállítását követelte. Kristó szegényparaszt volt, ami többek között abból is kiderül, hogy mikor másnap a főszolgabíró magához kihallgatásra hívatta, nem tudott rögtön megjelenni, mivel szőlőmunkán volt kinn a határban. A mozgalom régebbi keletű. A nyomozás megállapította, hogy Szamecz András március 5-én írt kérvényt a város igazgatóválasztmányához és izgatott a földesurak ellen. Március 28-án pedig a demokrata kör alakítására kért engedélyt. Megállapítást nyert, hogy az Asztalos-féle kiáltványt Kristónál felolvasták. Április elején pedig aláírási íveket és kérvényt készítettek, amelyben az országgyűléstől kérni akarták az 1848-as törvények helyreállítását. „Ezen iratok írói, ajánlói, házaknál felkeresett s úton útfélen talált embereknek felhívói az aláírásra, az aláírási íveknek 151 Politzer Sigmund: Zur Geschichte der ungarländischen Arbeiterbewegung. Neue Gesellschaft c. svájci folyóirat 1877. évf. 319—320. 1. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet archívumában található fényképmásolat.
