Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
264 MÉR EI GYULA súlypont egyre inkább a második fajta ledolgozásra tolódik át. Ezeket я munkákat ugyanis önálló gazdasággal nem rendelkező föld és iga nélküli paraszt is el tudja látni. 7. Aratással kapcsolatos ledolgozás. Az abszolutizmus korában még rábukkanunk olyan adatra, hogy aratási szerződést csak azzal kötött a földbirtokos, aki ötödös művelést vállalt.13 0 Később már az volt a helyzet, hogy az aratókat kötelezték bizonyos mennyiségű ingyen és olcsóbb napszámú munka teljesítésére, viszont azok meg bizonyos mennyiségű részesföldet kaptak használatra. Egy 322 holdas fejérmegyei gazdaság 1858-ban leszerződött az aratókkal egy évre. Az aratópárok 2—4 hold feles tengeniföldet kaptak, elvégezték az egész aratási munkát, ezenfelül minden hold föld után 2 hold rétet, vagy egyéb takarmányt kellett lekaszálniok és boglyába rakniiok. Ha pedig a kapott föld termése egészen az aratóké, akkor 5—7 hold füvet kaszál és boglyáz össze érte. Szokásos a harmadából, negyedéből való kaszáitatás is. A burgonyaföld elnyerésének feltételei azonosak a tengeriföldével. Egy hold kenderföldért azonban ennél több napszámot kell adni.131 A nádasdladányi uradalom az aratókkal 1871 december 1-én a következő tartalmú szerződést kötötte. Az aratók páronként kötelesek 7'A hold széna, sarjú természetes vagy vetett füvet az uradalom által megjelölt időpontban lekaszálni, megszárítani, felgyüjteni, boglyába rakni, lekötni, a lekaszált teret felgereblyézni. Ha eső vagy szél rongálná meg a boglyákat, az összerakástól számított 1 héten belül az aratóknak fel kell nyitniok és újból rendbe kell rakniok. Ezért a munkáért arató-páronként 1 hold szántatlan kukoricaföld jár, ahonnan szedés után a szárat és a dudvát azonnal le kell vágni és el kell hordani. Ezenkívül, ha az uradalom úgy kívánja, az aratópárok kötelesek 2—3 hold füvet lekaszálni, felgyüjteni és boglyába rakni holdankint 1 ft. 50 kr. bérért, továbbá kötelesek a magbükkönyt holdanként 1 ft-ért lekaszálni és apró petrencékbe rakni. Ha nem volna szükség a kaszásmunkára, minden hold kaszálás helyett 3 gyalognapszámot kfell teljesíteniök. Az aratásnál szokásos, hogy az aratókat a gazdák, uradalmak szekéren vitték a munkahelyre és az aratórészt kocsin a bandagazda házához szállították. Ezt lójárási napszámnak szokták nevezni, amiért külön munkát kellett teljesítenie az aratópárnak. Rendszerint 3 nap volt fejenként, amikor a földesúr élelmezte a munkást, de előfordult az is, hogy még jobban kiuzsorázták a dolgozót és saját kenyerén kellett 6—8 napot ingyen dolgoznia. A nádasdladányi uradalomban minden pár arató köteles volt a lójárási napszám fejében 1 gyalognapot szolgálni. A munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Az uradalom ki is csépelte a részesek gabonáját, akik a cséplés fejében aratópáronként 4 napot voltak kötelesek szolgálni. Ezenkívül kötelezték magukat arra is, hogy a cséplés idején előforduló bármilyen munkát és a gép kiszolgálásához szükséges munkálatokat ők állítják, a két rendes etetőt pedig a gép mellé ők fogadják fel, végül a fűtőnek egy gyermekrészt fizetnek. A majorsági erővel bevetett kukoricát kötelesek az aratók megmunkálni, majd leszedni, megfosztani, kiválogatni, a rendes helyére felhordani, a szárát tőből levágni, kévébe kötni, rakásra hordani, ezért a munkáért a termés nyolcadrészét kapják. Ugyanebből az évből való cséplési szerződésben a cséplőgép körüli munkát végzők fejenként kapnak 1 hold szántatlan kukoricaföldet, 4 gyermek pedig egyenként fél-fél holdat, amely után holdanként 7 és fél hold füvet vagy takarmányt kell lekaszálniok, felgyüjteniök, boglyába rakniok, ezenkívül pedig még szükség esetén fejenként 2—3 holdat holdanként 1 ft. bérért lekaszálni és felgyüjteni. Egy évvel később az uradalom még kiköti, hogy a keszi gazdaságban 20—22 holdnyi répát kötelesek az aratók kiszedni, megtisztogatni,. 130 G. L. 1864. június 22. 131 G. L. 1858. november 4.
