Századok – 1950
Tanulmányok - Mérei Gyula: Adalékok a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődésének történetéhez. 235
ADALÉKOK A MEZŐGAZDASÁG KAPITALISTA FEJLŐDÉSÉHEZ 243 teverése utáni parasztmozgalmak azonban különböznek a forradalom és szabadságharc alattiaktól. Azok a haladást csak akkor szolgálták, ha egyben előmodították az elsőrendű fontosságú cél elérését, a nemzeti függetlenség kivívását. A 49 utániak egyértelműen progresszívek, mert antifeudálisok és nemzetiek egyszerre, minthogy nemcsak a 48-ban elkezdett, de a szabadságharc elbukása miatt félbemaradt jobbágyfelszabadítást akarták befejezni, hanem mozgalmaikat egybekapcsolták a 48 politikai célkitűzéseinek megvalósításáért, a nemzeti függetlenség kiharcolásáért vívott harccal is. 1848-ban ők a teljes felszabadulást látják és ez a meggyőződés vezeti harcaikat a 48 utáni évtizedekben is. A feudalizmus maradéktalan felszámolásának hiánya, elsősorban a földnélküli, valamint a feudális kötelékektől föl nem szabadított tömegeket késztette harcra. A szabadságból a már említett módon kirekesztett, továbbá a földtől, legelőtől, erdőhaszr.álattól 1848 előtt részben vagy egészben megfosztott, vagy ezek fejében 1848 után is feudális szolgáltatásokra kényszerített paraszttömegek minden erejükkel igyekeztek megszerezni a földet, a szabadságot és így harcolnak azok ellen a földesurak ellen, akik tovább akarják folytatni a feudális kizsákmányolást és feudális gazdálkodást és nem hajlandók tudomásul venni, hogy 1848 felszámolta a feudális termelőviszonyt. Az ilyen törekvések ellen irányul a parasztságnak a földért folytatott harca 1853-ig. A 48-as törvények által rendezetlenül hagyott kérdések jó ürügyet nyújtanak a feudalizmus visszaállítására törekvő földesuraknak arra, hogy igényeiket érvényesítsék. A nógrádmegyei Somoskő község majorsági taksásai 1848-ban megtagadták a dézsma, a napszám és a favágás teljesítését. Ezért a földesúr megvonta tőlük a faizási jogot.4 /a I'Jjabb példája annak, hogy a parasztság nem nyugodott bele 48 nem kielégítő rendelkezéseibe. A 48-as törvények hatására tagadták meg a szabadságharc után a tinnyei parasztok az urasági irtványföldön levő lakóházak után teljesítendő évi 30 napi robotot is.5 A hatóság azonban kérlelhetetlen, kötelezi őket a teljesítésre. Karhatalommal, szükség esetén katonaság felhasználásával hajtja végre ítéletét és kimondja, hogy a felbujtókat pedig meg kell büntetni. A viszonyok rendezetlensége teszi lehetővé, hogy a pozsonymegyei Bruck községtől 1848 után a maradványföldek után kilenced teljesítését követeli a földesúr. A hatóság meg is ítéli azzal az indokolással, hogy ezeket a teljesítéseket a törvény' hozás mindeddig nem rendezte, s így a hátralékot be kell hajtani.® A rendezetlenséget használja fel Bródy János nagyszuhai plébános is, aki temploma tornyának felépítési költségeire az irtásföldek után járó kilenced visszaállítását kéri.7 Ennek teljesítését a község lakói megtagadták. A hatóság azonban, mivel a földdel kapcsolatos és nem egyházi jellegű tizedről volt szó, megítélte a plébános kívánságát. Oláh Mihály bökönyi közbirtokos zsellérei 1848-ban megtagadták a robotot, egész termését lefoglalták és bérbeadott földjeinek felét elfoglalták. Hiába ítélte vissza a bíróság a forradalom leverése után a földet a földesúrnak azzal, hogy a földek majorsági természetűek, a taksások nem adták át a földet és újra meg újra fellebbeztek. Finta Gábor, a bökönyi közbirtokosság egy másik tagja, 1851-ben szintén arról panaszkodott, hogy majorsági zsellérei kötelezettségüket nem teljesítik, más földesurak földjeit erőszakosan felszántják és a földek termését „eltu'ajdonítják".8 Ugyanennek a községnek más helyén Gentsy Lajos földbirtokos •íajorsági földjeit 10 féltelkes úrbéri zsellér 1851 márciusában felosztotta. A földeket Katz Benedek apósa bérelte. Ezekből 12 év óta, mióta Katz a Va О. L. Statthaltern Abt. (ezentúl Stt.) Pressburg 1851—XIV—7854. » O. L. Geringer (ezentúl G.) Pr. 1852—9221. • О. L. G. 1851—181. 7 О. L. G. Pr. 1852—23 492. » O. L. Stt. Grosswardein. 1851—VIII—A—6348 és G. 1852—21726.
