Századok – 1950

Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199

A MAGYAR JAKOBINUS MOZGAI.OM 231 Martinovics, II. Lipót halála után tovább küldi jelentéseit I. Ferencnek, de tiltakozik nála a jozefinista politika maradványainak felszámolása ellen és a francia forradalom elleni intervenciós háború megszüntetését, a sajtó­szabadság visszaállítását, a II. József-féle reformok végrehajtását kéri. „Hibás eljárás külső bonyodalmak közepett a belső elégedetlenséget is szítani. Én most semmi sem vagyok; de nyugalmas boldogságom föláldozá­sával is el merem mondani, hogy mindazok, kik felségednek a franciák ellen a háború megindítását tanácsolták és most egy nagy reformáció végrehajtását (t. i. a régi udvari politikához való visszatérést) időszerűnek tartják, mind igazi jakobinusok, kik a leg jóságosabb uralkodót és virágzó monarchiáját tönkre akarják tenni.142 Ezután írja meg a „Nyilt levelet" a király ellen, az intervenció megszüntetését követelve. Többször szakít a titkos szolgálattal, de újra visszatér. Nem akar szakí­tani a monarchista demokratizmus illúziójával, nem akarja elhinni, hogy a Habsburgoktól még mérsékelt reformok sem várhatók. Nem érti meg, hogy a francia forradalom alapvető változást idézett elő a Habsburg politikában. Ezért ostromolja újra, meg újra I. Ferencet terveivel, fenyegeti jelentéseiben összeesküvéssel, amely Ferencet veszélybe dönti, ha nem hagyja abba az intervenciót és nem tér vissza József reformjaihoz. Martinovics félve, inga­dozva lép a republikánus összeesküvés útjára, nem érzi magát és a demo­kratákat ehhez elég erősnek, de végül mégis, hosszú ingadozások, vissza­esések után szakít a királlyal és nem demokrata nézeteivel. Martinovics balra megy, míg a királyi titkos szolgálat másik nemesek ellen használt embere, Hoffmann, jobbra. Martinovics a királlyal szakít, hogy demokrata lehessen, míg Hoffmann polgári reformterveivel, hogy monarchista marad­hasson. Mielőtt a titkos szervezkedés útjára lépne, még egy kísérletet tesz a nemesi reformizmus felelevenítésével. 1793 szeptemberében az a hír járja, hogy I. Ferenc a háborúhoz szükséges hozzájárulások miatt összehívja az országgyűlést. Martinovics, Laczkoviccsal szerkeszt egy felhívást a megyei küldöttekhez és egy alkotmánytervet. Egyik felhívásukban ezt írják: „A világ első népe, a francia, kérlelhetetlen háborút visel a királyok, a papok és arisztokraták ellen; ereje, erényei, elvei ki fogják vívni a diadalt, mely néhány év alatt az összes nemzeteket, melyek eddig barmok gyanánt elnyo­mottak voltak, a szabadság és egyenlőség áldásainak részeseivé fogja avatni!... Magyarország új alkotmányának terve is a nemzet jövő boldog­ságának és dicsőségének biztosítékait foglalja magában... Senki se féljen, mert a zsarnokok és papok tehetetlenek, ha a nép nem tart velők. Minden nép, mely szabad akar lenni és összetart, szabad lesz.. ,"14 3 Az alkotmánytervet és a felhívást nem küldték szét, mert az ország­gyűlést Ferenc nem hívta össze. Ez a gyenge próbálkozás is kudarcba fulladt, nem maradt más hátra, mint a titkos szervezkedés. Martinovics egyéni fejlődésében futja meg azoknak a pártoknak az útját, amelyek a franoia forradalomban véres osztályütközeteiket vívják egy­más ellen. Ott a jakobinusok számolnak le a gironddal, itt ő lesz girondistá­ból jakobinussá, reformerből forradalmárrá és monarchistából republikánussá. Burzsoá, aki mögött nincs burzsoázia, aki mindvégig ingadozik, egyik oldal­ról a másikra fordul. Megmérgezte a klerikális szellem, ahol nevelődött és a királyi udvar intrikái, ahol tevékenykedett, ezeken túljutott és harcolt ellenük, de mégis szellemükkel még forradalmár korában is rabságban tar­tották. Tipikusan olyan felemás figura, amilyent a burzsoázia a maga haj-143 Fraknói: Martinovics élete. 74. L ,4S Id. m. 93—94. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom