Századok – 1950

Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199

A MAGYAK JAKOBINUS MOZGALOM -'29 Barabás,13 4 vagy pedig arra használták fel, hogy Martinovics hibájával az egész köztársasági mozgalmat, sőt az összes republikánusokat és materialis­tákat gyalázzák, mint Fraknói, Mályusz és követői tették. Martinovics magatartását meg kell értenünk a kor elemzése alapján, de nem szabad mentegetnünk, mert akkor a szociáldemokrata Fejtő rothadt nézeteihez kerülünk közel, aki Martinovics hibájából kovácsolt érveket a munkásosztály legveszélyesebb árulóinak, a rendőrbesugóknaik mentegeté­sére.13 5 Martinovics nem volt elvtelen rendőrügynök, hanem mérsékelt burzsoá reformer, aki a „felvilágosult" uralkodótól várta, а nemesek és а katolikus reakció elleni intézkedéseket. Csak később, az események hatására fejlődik forradalmárrá és republikánussá. Egész életében küzd a polgári átalakulásért, de Magyarország akkori viszonyai között, nem találja meg a helyes utat. Egyéni érdekei, törekvése tekintélyes tudományos állás és politikai tevékenység után, összefonódik a nem-nemesi, demokrata értelmiség harcá­val a polgári átalakulásért. Szokássá lett, reakciós történészeink után, tudományos munkásságának lebecsülése. Ismertettem már Fraknói és a „modern" Eckhardt nézeteit legnagyobb filozófiai munkájáról, a „Méffioires"-ról. Martinovics korának egyik legnagyobb polihisztor tudósa, aki messze kiemelkedik hazánkban kortársai közül. Rendkívül sokoldalú a képzettsége, kilenc nyelven beszél, foglalkozik matematikával, fizikával, kémiával, gép­szerkesztéssel, filozófiával. Különösen a természettudományokkal foglalkozik sokat és állandóan hangsúlyozza annak jelentőségét az oktatásban. Már 25 éves korában kiadja első matematikai értekezését és ezután is rend­szeresen jelennek meg tanulmányai a különböző külföldi szaklapokban. Sokat foglalkozik azzal, hogyan lehetne tudományos ismereteit a gyakorlat­ban értékesíteni. Foglalkozik a galíciai petróleum praktikus célokra való fel­használásának kérdésével, dohányvágó gépét bemutatja II. Józsefnek, aki azzal az indokolással veti el, hogy sok ember munkáját tenné feleslegessé, cséplőgépét Galiciában és Lengyelországban használták. Csillagászati és fizikai célokra több kísérleti eszközt szerkeszt.13 6 Természettudományos és filozófizai munkáit még ezután kell feldolgozni, hogy teljes egészében lássuk azok jelentőségét. 1788-as írások szerint, Martinovics ebben az időszakban még igen mér­sékelt reformer, demokratának is alig nevezhető: „... legnagyobb valószínű­ség szerint а monarchikus államforma a legjobb, abban az esetben, ha az uralkodó csupán alattvalói jólétére gondol s csak végső szükség idején ter­heli meg őket. békében él a többi uralkodóval, elősegíti az ipart és a keres­kedelmet, megjutalmazza a derék alattvalókat, megbünteti a gonoszokat".137 II. Lipót uralkodása idején teljesen rabja az abszolutista demokratizmus illú­ziójának — más utat a reformokra a nemesség és papság ellen nem lát. tgy mint burzsoá reformer és mint a monarchia híve kerül a királyi titkos szolgá­latba. Könyveket ír a nemesek és az egyház ellen a monarehista demokratiz­mus népszerűsítésére.18 8 II. Lipótnak Martinovics és a többi polgári reformer azért kellett, hogy népszerűsítsék a monarchiát az elégedetlenek körében, informálják az országban uralkodó hangulatról és felhasználja őket a nem-134 Várady Zsigmond: Martinovics Ignác. 1909. — Fejtő i. m. — Barabás Tibor: Martinovics Tgnác. Bp. 1945. 135 Fejtő i. m. 134 L. a fenti adatokra vonatkozólag. Martinovics irodalmi dolgozatai. Fraknói: Martinovics élete. Függelék. 213—-22. 1. és Gárdonyi A.: I. m. 6—9. 1. 137 Martinovics: Mémoires. 138 Testament politique de l'Empereur Joseph II. — Oratio ad Proceres et Mobiles. — Oratio pro Leopoldo II., stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom