Századok – 1950
Tanulmányok - Kató István: A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről. 199
KATÓ ISTVÁN tett felvilágosodás kiirtására."41 1 Minden könyvre, röpiratra, a külföldrőí behozottakna is, a legszigorúbb cenzúrát rendeli el, hogy megakadályozza л „veszélyes, káros, semmi másra, csak a helyes ítélettel nem bírók fantáziáját izgató elveknek, tanításoknak és felfogásoknak népei körében való elterjedését"47 Szacsvav, a Magyar Kurir szerkesztője ellen hajszát folytatnak. Még a nemesi kompromisszum közvetítői sem elég megbízhatóak számára, előkészíti azoknak eltávolítását is, akik a kompromisszumot közvetítették, hogy helyükbe teljesen megbízható aulikusokat 'tegyen. A fogatlan oroszlánnak még a körmeit is levagdossa. A demokraták nagy része ezt a fordulatot még nem veszi észre, nem akar lemondani a monarchista demokratizmus illúziójáról, mert nem tudja mit tegyen a helyébe. 1792-ben Lipót váratlanul meghal. Utódjának, Ferencnek, már sokkel könnyebb a dolga, mint Lipótnak volt, amikor hatalomra került. Lipót, rövid uralkodása alatt, a reakció számára hatalmas munkát végzett. Áttörte azt a politikai elszigeteltséget, amelybe II. József Magyarországon került. A nemzeti mozgalmat letörte, a nemességet kompromisszumra kényszerítette, ée megkezdte a francia forradalom hatására megerősödött demokratikus mozgalmak korlátozását. Külpolitikailag is megteremtette a porosz szövetséggel a francia forradalom elleni intervenció alapját. II. József rendelet-visszavonásától egyenes vonal vezet I. Fcrencig a Habsburgok politikájában. E politika vonalában nincs semmi lényeges változás. I. Ferenc csak azt fejezi be, amit II. József a rendelet visszavonásával elkezdett, és II. Lipót a nemesi mozgalom letörésével megalapozott. XVI. Lajos 1792 április 20-án, a girond segítségével kiprovokálja a hadüzenetet Ausztria ellen. A támadó fél, a franciák részéről történt hadüzenet ellenére, Ausztria volt. Ezzel megkezdődött a francia forradalom elleni intervenciós háború, amit Lipót és Ferenc előkészítettek. Ferenc király trónrakerülése után néhány héttel már összehívja az országgyűlést és megkoronáztatja magát. A behódolt középnemesség kitörő lelkesedéssel fogadja és önként felajánlja a hadisegélyt az intervencióhoz, ötezer újoncot, ezer lovat, négymillió forintot. A reformjavaslatokról, am& lyeket a bizottságok többsége már kidolgozott, a király és a nemesség tapintatosan hallgatnak. „A Mária Terézia uralkodásának mézes évei tértek vissza. Egymást érték a kölcsönös bizalom és szeretet nyilatkozásai király és rendek részéről. A rendek a törvényben egy lélekkel vagyonukat, sőt életüket is felajánlják, ő felsége biztonságára és méltóságának megvédésére."48 Ennek a köznemességnek már semmi köze a Józseffel és Lipóttal a nemzeti függetlenségért harcbaszálló középnemességhez, sőt semmi köze a reformokról tárgyalóhoz sem. A nemesi legyőzte benne a hazafit három évtizedre. A középnemesség első újkori fellépése szégyenteljes kompromisszumba fulladt, a középnemesség még túl feudálisnak bizonyult a nemzeti harc vezetésére, inkább akart nemes, mint hazafi, jobbágytartó, mint reformer lenni. „Nem a dolog velejét nézik azok, akik hiszik és hirdetik, hogy nemzetünket a király édes szavai ragadták a franczia háborúban való tevékeny részvételre. Ha valaha, ekkor megvolt köztük a legteljesebb azonosság a legfőbb politikai érdekeket illetőleg... Tudjuk, minő kétségbeesett ellenállást fejtettek ki a magyar rendek földesúri kiváltságaik minden megszorítása ellen. A forradalom pedig akkor még nem támadja meg a trónt, de győzelme mindenesetre egyértelmű volt az egyházi és rendi kiváltságok eltörlésével. Azokat az eszméket hirdették Párizsba®. * Váczy János: Kazinczy Ferenc és kora. 1. kot. 1915. 355. 1. 47 Mályusz: Sándor Lipót. 84. 1. TM Marezali: Magyarország története III. Károlytól. 552. 1.
