Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
HUNYADI MÁTYÁS NEMZETI EGYHÁZA i 23 „Egyébként uralkodót országából elűzni nem könnyű feladat, mert mindig találkoznak fejedelmek cs urak, akik nem tűrik, hogy a papok súlyos igát vessenek a királyok nyakába."2 0 " Ez nem egyéb, mint a Ferdinánddal fennálló szövetség pápaellenes jellegének bejelentése. Hangja ugyanaz, mint Lorenzo Valla nagyhatású művének nangja, mely a hamis konstantínusi adománylevélről szól. Valla ezt a híres röpiratát Ferdinánd király apja, Alfonso számára írta ugyanilyen alkalomból vagyis a pápa hűbéri igényei ellen. Mátyás király ismerhette is Valla művét, nemcsak, mert a pápaság elleni laikus harc közismert irodalmi emléke volt, melyet zászlónak vallott mindenki, aki ugyanezért küzdött (ezért fordíttatta le németre Hutten Ulrik), hanem feleségének Aragoniai Beatrixnek nápolyi jogaszai vagy akár Galeotto néven. Ugyanis „De vulgo incognitis" c. művében, melyet említettünk, az inkvizició egyebek között olyan tételt is kifogásolt, amely Valla röpiratából származott, hogy t. i. Constantinus császár soha nem volt leprás, következésképpen Sylvester pápa nem gyógyíthatta meg azáltal, hogy megkeresztelte.209 Valla röpiratának és a magyar udvarnak atmoszférája tehát a jelek szerint teljesen azonos volt. A harc nyilt programmja: a pápai hűbér felszámolása a nápolyi királyságban és az államegyház jogainak szabad érvényesülése Magyarországon nemcsak azáltal függött össze Dzsem herceg ügyével, hogy a pápa nem akarta kiadni a török trónkövetelőt az ellene erélyesen fellépő koalíció katonailag legerősebb tagjának. Hanem azáltal is, hogy a balkáni hadjárat megvalósulása esetén Mátyás keresztül tudta volna vinni államegyházának függetlenítését, megvalósíthatta volna a „kettős kereszt" átalakítását „hármas keresztté". A gyakorlati példa továbbra is az orosz akefál egyház lehetett, annál is inkább, mert ezekben az években felújult szövetsége III. Iván cárral, kapcsolataik éppen ezekben az időkben megélénkültek.210 így állt a magyar nemzeti egyház ügye, amikor Mátyás király meghalt. Az uralkodó halálával a magyar központosítás súlyos törést szenvedett és szükségképpen a nemzeti egyház is, amely a központosítás megnyilvánulása volt egyházi téren. Célkitűzésünk nem engedte meg, hogy az uralkodó társadalmi programmját tárgyaljuk, értékeljük az e téren elért eredményeit, vagy hogy belemélyedjünk kulturális intézkedéseinek elemzésébe. Kétségtelen, hogy a humanizmus tovább élt nemcsak a kancelláriában, hanem hovatovább meghatározott nemesi és polgári körökben is, kétségtelen, hogy hagyomány jött létre.21 1 De bizonyos tekintetben ezt mondhatjuk államegyházi törekvéseiről is. Egyházi intézkedéseinek egy része tovább élt. Az a közép- és kisnemesi tömeg, amelyre Mátyás oly szívesen hivatkozott egyházpolitikai harcaiban, folytatta és továbbvitte a halott uralkodó politikáját, annak jeléül, hogy Mátyás a nemzeti egyház kifejlesztésében társadalmi törekvéseket valósított meg. Csak egy példát hozunk fel. Mátyás király nem gondolt a dézsma eltörlésére, bármennyire is igyekezett korlátok közé szorítani, bármennyire is ügyelt ellenőrzése terén a világi érdekekre. Ebben persze az államkincstár érdekei is vezették a papság banderiális hozzájárulásai miatt és rendkívüli megadóztatá-208 A „nagy skandalumról1 ' u. o. 22. 1. — Az idézet u. o. 90. 1. 209 Ld. Laurentii VaUae: De falso crédita et ementita Constantini donatione Declamatio, BGT, Leipzig, 1928. Ree. V. Schwahn. cap. 73—74. 62—64: 1: Galeotto idézett helyét Id. Kardos: Néhány adalék, 4. 1. sió v. ö. Teleki: i. m. V. 458—59. 1. í11 A kancelláriai hagyomány eléggé ismert A hagyomány társadalmi alapjaival két helyen foglalkoztam, a „Deákműveltség és magyar renaissance'' című tanulmányban (i. h. 486—491. 1.) és „Mátyás király és a humanizmus" kérdésével foglalkozva (Mátyás király Emlékkönyv, II. 78—85. 1.).
