Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
170 KABDOS TIBOR Általában ezeknek a törvényeknek a hangja élesen elüt attól, ahogyan előtte és utána fogalmaznak. Mátyás király erkölcsi ítéletet fejez ki a törvényszövegben, stílusa túlmutat a rendelkezéseken. Fölfedi a törvény érzelmi hátterét és szándékait. Amikor megfenyegeti a jogtalan illetékeket szedő hiteles helyeket, „példás büntetést" ígér.18 8 A legerőteljesebb az a szövege, amely a meggyilkolt emberek temetéséért szedett külön díjat ítéli el: , A főesperesek, az alperesek és píébánosok telhetetlenségükben nem elégedve meg törvényes és igaz jövedelmeikkel, egy olyan átkos és hallatlan rossz szokást hoztak be, melyet országunkon kívül nem is ismernek, és pedig különösen Somogy-megyében, hogy amidőn bármily módon meg találnak valakit ölni, attól megtagadják az eltakarítást a templomban, vagy a temetőben, mindaddig, amíg a temetkezési díjakon felül, még egy ezüst girát, vagy négy aranyat nem fizetnek. Ez a dolog nemcsak visszaélés és gonosz szokás, hanem szentségtörés, egy fajtája a simóniának. Éppen ezért elhatároztuk, stb." A büntetés megfelel a szövegnek, aki ilyet merészel tenni, elveszti javadalmát. Egyéb ilyen éles kitételek is megjelennek 1481 utáni törvényeiben. Az egyházi bíróság elé való citálásokat, melyekben nincs megnevezve az ok. éppen azért, mert nagyon is semmiség, Mátyás király „semmi okokból való idézések"-nek nevezi (pro levibus caiusis citationes). A jogtalanul szedett mindenféle díjakat „rendetlen pénzbehajtásokénak (inordinatae exactiones) nevezte. Pedig ezek a kitételek igen lényegesek. A híres Prágai Cikkelyek beszélnek a különféle „pénzbehajtásokéról, mint simoniáról, ott van szó „frivolae citationes"-ről.18 0 Ennek a „frivolénak az az értelme, hogy mondvacsinált, világi ügyekben idézik egyházi törvényszék elé az embereket. Mátyás király pedig a semmi okokból való idézésekhez megjegyzi, hogy különösképpen olyan idézések, melyek egyáltalán nem tartoznak az egyházi fórumra. Mindezt Fi'ipec János főkancellár jelenlétével és Mátyás király ekkori egyházpolitikai irányával meg is lehetne magyarázni. Van egy olyan kijelentése három évvel későbbről, amely azt mutatja, hogy Husz János és a kelyhesek példája bátorította a királyt. A magyar király kedvelt morva kancellárját megvédel mezte a huszita vád ellen, a pápai exkommunikáció ellen, és egv alkalommal tudtára adta PecchinoH Angelonak, hogy ha Őszentsége ínég inkább meg is neheztel a váradi püspökre, azért „Isten majd megsegíti". Husz Jánosnak és tanítványainak egyik híres pápaellenes téteíe: „Amikor az ember - kiátkoz. Isten megáld." (Dum homo maledicit. Deus benedieit.)190 A király egyházpolitikai intézkedéseit olyan újabb belső fejlődés kísérte éppen a szentszék és a keresztény fejedelmek eljárásából leszűrt következtetések formájában, amelyek azt mutatják, hogy Mátyás király is megteremtette a maga vallásos formáját. Engels mélyreható megfigyeléssel nem is egy helyen megállapítja, hogy a polgárság bármennyire is lerázta a teológia hatalmát, még nem tudott vallás nélkül élni. A polgárság a reformációban teremtette meg a maga vallásos formáját.19 1 Természetesen ugyanez áll a cseh előreformációra, a huszitizmusra és a vele párhuzamos laikus vallásosságra. 188 Ld. 1481. évi 16. cikkely I. § 394—95. 1. 189 Könnyelmű idézések ld. 1481. évi 17. cikkely u. o. 394—95. 1.; szabálytalan pénzbehajtások 1481. évi 1. cikkely I. § 388—89. 1. — A Prágai Cikkelyeket ld. Laurentius de Bfezina i. m. 383. 1.; Kardos Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája, Függelék, 32. 1. 160 Mátyás kitételét ld. Fraknói: Pecchinoli Angelo, 76. 1. Husz kifejezését ld. Petrus de Mladenowicz: História de factis et actis Magistri Johannis Hus, cap. 115. Höfler: i. m. i. h. II. 255. 1. A husziták idevágó tételét Kardos: i. m. Függelék, 33. % 31. 1. 181 A már idézett helyen kívül ld. Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, Marx—Engels Válogatott Művek, II. 99. 1.
