Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
KARDOS TIBOR az egyházi fc-nnsőbbségtől, rendetlen életmódot folytatnak.17 0 A szerzetes kolostorok ellenőrzését is az államegyházon, a püspökökön keresztül végezte. Ez az államegyházak többségének gyakorlatától eltért, sőt éppen ebben rejlett a püspökök és uralkodók közötti feszültségnek egyik főoka, mert mindkét fórum magának követelte. A pápák pedig szívesen teljesítették az uralkodók kolostor-reformálási és ellenőrzési igényeit, mert ezáltal fenn tudták tartani a feszültségeit.18 0 Mátyás király ezt is átlátta, mint annyi mást. Már 1471-ben tett olyan intézkedést, amely alkalmas volt nagyszámú kolostort a király közvetlen felügyelete alá helyezni: a pecséttel bíró, tehát oklevél kiállítás jogával felruházott összes kolostorokat kiveszi a magán kegyurak ellenőrzése alól és a királynak rendeli alá mint kegyúrnak.18 1 Ez volt a külföldön is leginkább követett módszer, t. i. a királyi kegyuraság kiterjesztése. Azonban а mód, ahogyan tette, igen jellemző: az állami igazságszolgáltatásban vitt szerepük alapján. Mivel a hiteles helyek a közjegyző szerepét töltötték be, állami intézményként vonta be az uralkodói ellenőrzésbe. Ezt a vonalat követi, amikor 1486-ban elrendeli az összes kolostorok reformját és évenként kétszeri vizitacióját. Ekkor azonban az egyházi szervezet már annyira kezében van, nogy nyugodtan bízhatja a püspökökre vagy helyetteseikre. Viszont egyáltalán nem azon a címen igyekszik minél több kolostort ellenőriztetni, hogy pecséttel rendelkezik, mert ugyanekkor a kisebb kolostorok és különösképpen a szentjóbi apátság oklevélkiadási jogát elveszti, amivel a világi elemek szaporítását igyekszik előmozdítani az oklevélkiadásban és igazságszolgáltatásban, másrészt a funkció méltóságát kívánja emelni. A kolostori reform megokolása döntő jelentőségű, mert nemcsak ürügyként hozza fel benne az állam érdekét, hanem mély meggyőződéssel: „Továbbá mivel a szerzetes apátoknak, prépostoknak és kiváltképpen pedig azoknak a gondatlansága és hanyagsága miatt, akik a rend szabályait meg nem tartják, a konventek rendetlenül, erkölcstelenül és botrányosan szoktak élni és a levelek kiadásában, meg a végrehajtások foganatosításában igen sok rendello nességet és csalárdságot szoktak elkövetni, ezért . . . elhatároltuk és végeztük, hogy a jövőben semminemű kolostor, apátságát, vagy prépostságát, de főként IÍ pecséttel rendelkezőkét, más ne bírhassa, mint aki az illető szerzet tagja. Továbbá, hogy mindezen apátok és prépostok össze« szerzetestársaikkal egyetemben rendjük szabályai szerinti életet kötelesek élni. Hasonlóképpen, hogy a püspökök, kiknek megyéjében ezek a prépostok és apátok vannak, kötelesek őket és kolostorukat évenkint kétszer személyesen meglátogatni ... És ha kitűnnék, hogy ez apátok és prépostok rendűk szabályait meg nem tartják vagy különben rossz életet cinének, vagy pedig engedetlenek lennének püspökeikhez, tegyék őket le és a javadalmakat adományozzák érdemesebbeknek. Ha pedig vannak gonosz és engedetlen szerzetesek, a vizitátorok azokat is hajtsák ki. Mert ha jók az apátok és prépostok, szükséges, hogy a szerzetesek is jók legyenek. És ilyen módon sem a levelek kiadásában, sem egyebekben nem történhetik csalárdság."1 "2 A szerzetesi reform úgy bontakozik ki ebből a törvényből, mint ami funkcionális kapcsolatban van a közrenddel és a közjegyzői hivatás gyakorlatával, de ez az erkölcsi kapcsolat túlterjed a pecséttel bíró konventek körén és egyetemes elvvé válik. Egyszersmind fegyelmi viszonyt hoz létre a püspök és apátok-prépostok, nem különben ezek szerzetesei között. Tehát az egyházi szgjvezetben egészen kü lönleges helyet elfoglaló, csak Rómától függő rendeket" is beilleszti a nemzeti egyházba. Ld. MKL II. 86—89. 1. 180 V. ö. Hashagen: i. m. 340—41. 1. Bővebben a fejedelmek kolostori reformjáról 324—370. 1. 181 Ld. Magyar Törvénytár, 1471. évi decrctum 18. cikkelye, I. 366—67. 1. 152 Az 1486. évi 11—12. cikkely u. o. 414—417. 1. és az 59. cikkely u. o. -452—53. i.
