Századok – 1950
Tanulmányok - Kardos Tibor: A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakításában. 121
104 KAROOS TIRO!! koalíciós politika elvei érvén yesültek, a herceget a pápa kapta meg i az ekőrüli bonyodalmak ä viszálynak egyik főokává lettek. TM ' ~r;— VIII. Ince világi hatalmi törekvések miatt csatlakozott а francia-velencei f koalícióhoz. A régi pápai igényeket újította meg Nápolyra. Aragoniai Ferdinánd pedig apja politikáját folytatta, az ellenállást. A pápa ellene bujtogatta az oligarchiát, Ferdinánd pedig vaskézzel törte le a lázadást. Viszont Ferdi nánd Mátyás király apósa volt. A magyar uralkodó tehát úgyis, mint rokon, úgyis, mint koalíciós szövetséges, úgyis mint Dsem herceg „unokatestvére" л teljes erővel a szentszék ellen fordult. Mindezt betetőzte, hogy a pápaságnak átalakulása fejedelmi abszolutizmussá, felújította a zsinati szellemet. A franciák 1479-ben Lyonban, a nemzeti zsinaton ünnepélyesen megújították a bourgesi Pragmatica Sanctiót. Egy császári diplomata, Zamemotics András érsek új bázeli zsinatot akart összehívatni. Kísérletére fölfigyelt Mátyás király és Ferdinánd. 1486 óta akartak összehívni reformzsinatot az érsek segítségével, melyet a római király, Miksa is pártolt volna egyidőben, mert túlzottnak találta a francia befolyás érvényesülését a szentszéknél.168 A zsinati szellem megújulására jellemző, hogy a nagyhatású Kaiser' Sigmund'» Reformation-t nyolc év leforgása alatt háromszor nyomtatják ki Augsburgban, ugyanott, ahol a Thuróczi-krónikát. (1476, 1480, Í484.) Csak a reformáció éveiben jelenik meg még sűrűbben, jelezve roppant ideológiai hatását (1520, 152:1, 1521. 1522). Mátyás király eg yházpolitikai törvényhozása is erre az időr e esik; 14.83, és 1486 a legjëîenfékènyebb dátum. VsíöBan, -аг-ИвЫ • dekrétum bevezetésében,"akárcsak az 1439-i budai dekrétumban, ismét* „reformációról" van szó. Éspedig a teljes ország reformációjáról: „A közjó éTfôëfcëbefr^alarriennyi rendnek, egyházi és világi személyek nek, előkelőeknek és alacsonyabb rangúaknak reformációját"16 " határozzák el. Ebben a törvényhozásban a király legfőbb tanácsadója a főkancellár, a huszitizmussal vádolt Filipec János váradi, majd olmützi püspök, a nyomdászat nagy pártfogója. Mielőtt azonban ezt a törvényhozást méltatnánk, át kell tekintenünk Mátyás Jdrájy összefüggő egyházszy^^etj intézkgdéseit. A tartományi egyMzafc "nagy "gondja, hogy a püspökségelf Irat âfâi egyheesgenek a tartom ánvj határokkal, Magyarországon "nem állott "Tënn, mert egész egyházi szervezeté" a "királyság megalapításának következménye. Az esztergomi érsek főhatalma. ugyanakkor jurisdictiójának elhatárolása a kalocsai érsekségtől szabályos összefoglalását adta az egyházmegyei szervezeteknek. A magyar egyház „nemzet i" egyhá z volt kezdettől fogva — ebben az értelemben. AmíT" másoknak oly nehez volt megszerezni, az állandó .szentszék! követséget, az esztergomi érsek és prímás ugyancsak gyakorolta mint „született pápai követ" (legátus natus). A főpapság kezdettől fogva vezető szerepet vitt az államszervezetben. Csupán a „közvetettség" elve nem állott fenn. Ha ehhez hozzávesszük a királyi bemutatási jog gyakorlatát, mely ugyan a középkori pápaság hatalmának tetőpontján több mint száz évre elveszett, akkor előttünk áll az a ténybeli alaip, melyre Mátyás király nemzeti egyházát felépítette. Azonban más volt az, amit Zsigmond király akart, és még inkább, amit Hunyad i Mátyás. Nem egyházi méltóságokat aika rt .látni országa élén, hanerm h i vatàTnok okát' a centxalizSàïïimszervezetben. Középkori papi méltóságaink, ha a hatalmi helyzet megengedte, akaratüícSt érvényesítették a V. ö. Hashagen: I. m. 109. 1. — Az előzményeket nem ismerve a zsinati terv 1489-i változatáról ir Fraknói: i m. 83. 1. 160 A Kaiser Sigmund's Reformation kiadásairól V. ö. Werner, i. m. IX—, A reformatio status omnium kitételt ld. Magyar Törvénytár I. 38, 388—89. 1.
